Előző részek tartalmából:
Elysandra elutazik Ohioba legjobb barátnőjéhez, Lorettához, ámde útja során találkozik Justin Bieberrel is. Egy rövid beszélgetés után szét vállnak útjaik, viszont Justin aznap koncertet tart a városban. Lorettának mélyre kellet ásnia, hogy rávegye Eli-t az aznap esti fellépésre. A koncerten Eli több akadállyal is ütközik. Az idegesítő rajongók minden kedvét elveszik attól, hogy akár élvezni is tudja a dolgot. Többek között egy bizonyos Scooter Braun elrángatja a nézőtérről, hogy menjen fel a színpadra. Már csak egy M&G van hátra és Elysandra végleg megfeledkezhet Justin Bieberről.
- Ki volt az a csaj ? - kérdezte Lori amint belépetünk az ajtón. Érdekes..nem is azon kattog az agya, hogy a helységben amibe most beléptünk ott van Bieber hanem, hogy kivel is dumáltam pár másodperccel ezelőtt.
- Valami Aubree. - rántottam egyet a vállamon és körül néztem a teremben. Fehér falak. Egy állvány rajta a fényképező géppel, egy függöny. Valamiért hiányos a kép..
- Jó de honnan ismered ? - kérdezősködött továbbra is már kissé feszengve.
- Most botlottam bele. Amúgy sehonnan. - nézelődtem továbbra is keresve mi is hiányzik innen - Te Lori.. - néztem rá - Azok közül akik a színpadon voltak csak JB-t figyelted ? - emeltem fel a szemöldököm.
- Hmm igen ! - a hangjelzésébe volt valami olyasmi, hogy "ez hülye kérdés, mégis kit kellet volna?" - Hiszen ő énekel, az ő koncertje, ő a leghelyesebb stb stb.
- Csak azért mert ez a bizonyos Aubree, Biebs háttértáncosa.
- Te ezt honnan tudod ? - kérdezte elbambulva. Mi van ? Ezt most komolyan megkérdezte ?
- Hát... én nem Justin figyeltem. - vontam meg a vállam - Figyu..khm. - néztem újra szét - neked nem hiányos valami innen ?
- Hát - nézett ő is körül és egy pillanatra eltöprengett - Nincs itt Justin.
- Igen ez az.. De akkor hol van ? Kevin rossz helyre engedett volna be minket ? - kérdeztem miközben bekukucskáltam a függöny mögé nem-e ott van. Jézusom. El se hiszem, hogy komolyan a függöny mögött keresem.
- Kétlem mert itt állt a sor.
Mindketten egymásra néztünk és a másik arcáról tudtuk mire is gondolunk.
- Sziasztok - lépett be az ajtón egy közepes mérető férfi aki egy tömb lappból olvasgatott, fel se nézet belőle. Honnan ismerős nekem ez a pasas ? - Justinnak szüksége volt egy 10 perces szünetre és ... - nézett fel - Áhh - tárta szét a karját - A lány aki nem akart felmenni a színpadra és ezek szerint a másik lány aki megfenyegette - mondta vidáman - Üdvözöllek titeket.
- Te.. - nézet rám Lori - Ismered Scooter Braunt ? Mi !? - képedt el - ezt hogy ? Ott volt ő is a repülőn ?
- Nem..figyelj Lori..
- Várjunk. - vágott közbe - téged felhívtak a színpadra ?
- Nem tartottam olyan nagy dolognak de elakartam mondani és..
- De mi a francért nem mentél fel ??? - idegesen kérdezősködött tovább.
- Bocsi kislányok, hogy bele szólok - vett egy mély levegőt Scooter - De mi ez a repülős sztori ahol nekem is ott kellett volna lennem ?
- Az én magánrepülőm szállt le Justinért - hadartam el - most már kifáradna mert épp megvitatnánk egy két dolgot.
- Oh hát te vagy akkor Elysandra ? - kérdezte a férfi - Ezt nem is tudtam. Tudja ...
- Mondom menjen el. - mutattam az ajtóra - Köszönöm.
A férfi arcán megsértődöttség látszott, egy pillanatra talán le is döbbent, ránézett a kezében lévő halom pappírra és kiment az ajtón.
- Te honnan tudod a pasas nevét ? - kérdeztem - ki ez egyáltalán ? - mutattam háttal az ajtónak.
- Ő Justin menedzsere. Ne már Eli, hogy ezt se tudod. - képedt el.
- Te meg nem tudtad ki az a vörös hajú csaj, szóval egy ágon vagyunk. - sóhajtottam - Figyu. Ne haragudj, hogy nem mondtam el az ollg-s dolgot. Elakartam csak nem most. - öleltem meg.
- Azt nem értem Elysandra, hogy miért nem mentél fel ? - tolt el magától.
- Hát gondoltam egy rajongó biztos jobban örülne neki ha felmehetne mint én.
- Hazudsz, Te sose gondolsz más érzéseire. Na akkor fussunk neki még egyszer Elysandra. Miért nem mentél fel a színpadra ? - nyaggatott tovább drágaságos legjobb barátnőm.
- Mert fáradt vagyok Lori ! 16 óra hosszát utaztam egy kibaszott repülőn ráadásul nem egyedül. És
az egész koncerthez semmi kedvem nem volt, úgy rángattál el aztán felbaszták az agyam a hülye rajongók, egy pasas kiráncigált a színpad mögé..folytassam ? És szerinted ezek után tudtam volna jó pofát vágni a színpadon, úgy hogy nem is kedvelem Justint ?
- Szóval nem kedvelsz ? - szólalt meg egy idegen, érzelem nélküli hang a hátam mögül. Nem ismertem fel hangjáról, de tudtam ki az.. sajnos.
- Scooter és az átkozott 10 perce ! - mondtam dühösen Lorinak majd megfordultam. Igen. Pontosan ő állt az ajtóban, Justin Bieber.
- Szia Elysandra. - köszönt mosolyogva,
- Figyelj nem úgy értettem, csak... - nem is értem miért kezdtem el magyarázkodni.
- Nem tényleg semmi gond. Legalább most már én is értem miért nem jöttél fel. - rántott egyet a vállán arcáról semmit nem lehetett leolvasni. - Csak csináljuk meg a képet és menjetek.
Justin oda ment a fényképező gép elé, megigazította a haját, és Lorettára majd rám nézett.
- Nem jöttök ? - tárta szét a karját majd Lori oda ment mellé, fura amióta bejött Justin meg se szólalt. - Elysandra ? - mondta ki a nevem ugyan olyan érzelem mentesen mint amikor belépett az ajtón és kihagyta az első mondta a száját. Vajon haragszik rám ? Nem mindegy az neki ha nem kedvelem őt ?Úgyis van még rajtam kívül pár millió ember aki nem kedveli.
- Én kimaradnák a fényképből köszi - tettem keresztbe a karom.
Semmi ellenkezés egyikük szájából se. Megcsinálták a képet és Loretta szalad is volna ki a teremből mint egy félős 5 éves kisgyerek aki zavarba jött.
- Héj Lori a poszter ! - szóltam utána.
- Nem lényeges Eli... - legyintett egyet.
- Ezt te se gondolod komolyan ? A kibaszott poszter miatt rángattál el és most azt hagynád ki? Na add ide. - vettem ki a zsebéből a posztert és ő ki is rohant a szobából.
- Jól van a barátnőd ? - kérdezte Justin.
- Nem tudom nem szokott így viselkedni. - ráztam meg a fejem - Öhm erre a poszterre tudnál adni egy aláírást ? Ezért is vagyunk..vagyis már csak vagyok itt.
- Persze. - vett elő egy tollat a hátsó zsebéből és alá is írta, én meg csak értetlenül álltam ott.
- Neked mindig van egy toll a hátsó zsebedben ?
- Tényleg csak ezért jöttél ? Az aláírásért ? - figyelmen kívül hagyta a buta tollas kérdésemet és inkább ő kérdezett.
- Igen - mondtam minő egyszerűséggel - Mi másért kellett volna ? - értetlenkedtem - Elkísértem akaratom ellenére is a barátnőmet hogy aláírathassa ezt a posztert de úgy látom nem élt a helyzettel.
- Szóval akaratod ellenére ? - kérdezett vissza.
- Figyelj nálam ez nem működik. Nem fogom kijavítani a mondatomat, hogy azt halld amit hallani akarsz oké ? - magyaráztam kissé feszülten. - Most megyek meg keresem a barátnőmet. - nyúltam a kilincs felé ámde megfogta a karom. Ránéztem kezére amint a karomat fogja aztán a barna szemeibe.
- Azt akartam hogy te gyere fel a színpadra. - jelentette ki.
Megráztam a fejem, egy szó se jött ki számon. Leráztam újait karomról majd kisétáltam az ajtón.
Egy óra múlva még a helyszínen kerestem Lorettát, a tömeg már elkezdett oszladozni. Megpillantottam hátulról egy vörös hajú lányt, elsőnek azt hittem Aubree mert ugyan olyan felszerelésben volt mint ő. Közelebbről vettem észre hogy nem. Ez nem Aubree. De mit számít hátha ez a lány látta Lorettát.
- Szia - fogtam meg a vállát.
- Bocs most nem akarok képet készíteni. - hessegetett el flegmán.
- Köszönni esetleg ? - vettem elő én is a flegma hangstílust. Felém fordult, letolta a napszemüvegét rám nézet majd vissza tolta.
- Inkább most nem kislány.
- Figyel kibaszottul nincs kedvem a kurva..
- Héj Elysandra - húzott el tőle Aubree. - Úgy látom sikerült megismerned Deirdre-t. Nyugi nem érdemes vele foglalkozni egy sátán fajzat az a csaj. - mosolygott - Jól vagy? Van valami baj ?
- Tudod, nem találom a barátnőmet akivel ide jöttem. Nem láttad ? - toltam elé a telefonom, rajta Loratta facebook profilképével.
- Uhh sajnálom nem. Próbáltad már hívni ?
- Minimum 500-szor de kivan kapcsolva. Kevint is megkérdtem hogy segítsen megtalálni. Tudnál te is segíteni ?
- Persze. De ki az a Kevin ?
- Az egyik testőr innen. - hadartam el. Aggódtam Loriért. Olyan felkavaróan viselkedett a M&G-n. Ilyennek még sosem láttam.
- Okés akkor hol láttad utoljára ?
- A M&G-n idegesen vagy legalább is zaklatottan távozott. Azt mondta Kevin nem látta őt kimenni az épületből.
- De lehet még is kiment - gondolta Aubree - hívtad már a szüleit nincs-e otthon ?
Előkaptam a telefonom habozás nélkül és elkezdtem Carol telefon számát csörgetni. Éjfélkor.
- Valami baj van Eli ? - kérdezte Carol.
- Nincs ott Loretta ? Eltünt a M&G-ről és azóta itt keresem.
- De már hazaért egy órája. Azt mondta nekem te még maradtál mert jól érezted magad.
- Hála az égnek. - sóhajtottam egyet - Megvan - mondtam Aubree-nak - Nem nem azért maradtam mert akartam hanem mert eltűnt. Itt keresem egy órája. - magyaráztam majd leraktam a telefont.
- Köszönöm Aubree. - mosolyogtam rá - megyek fogok egy taxit és hazakerülök. Jó éjt.
- Szia ! - köszönt el Aubree.
Hogy ebben az átkozott városban sehol se lehet egy taxit fogni. Már eldöntöttem, hogy haza gyalogolok. Egyedül, a város szélén. Csupa mellék utcák és sikátorok mellett haladtam el. Csak az járt a fejembe, hogy most mi a fasz baja volt Justinnak ? Ha azt hiszi, hogy pár óra beszélgetés után ismer engem vagy épp én őt akkor nagyon téved . És mi a francért akarta, hogy én menjek fel ? Nem értem. De nem is akarok ezzel foglalkozni. A mai estével lezáródott az egész. Soha többet nem akarok hallani Biebs nevéről se. Nagy kérdés. Loriba meg mi ütött ? Esküszöm nem értem. Hogy jöhetett ekkor transzba ? Hogy fagyhatott le ennyire egy sztártól ? Miért viselkedett így mégis miért hagyott itt ? Rengeteg kérdés ami foglalkoztat engem de mégse ma akarom kideríteni. Mármint ma, mivel már ma, holnap van. Ha értitek. Majd szépen reggel rákérdek Lorettánál. Most már csak aludni akarok. Aludni, hogy elfelejtsem a ma esti traumákat.
Egy-egy házból kihallatszott pár durva,dühös mondat. Némelyikből macskák vonyítása. Nem vagyok félős típus de... Éjfél elmúlt. Ilyenkor már otthon se járkálok ki szívesen egyedül, nem hogy egy idegen városban. Az utcákat néhány pislákoló lámpa fénye borította be. Lépteim a fülemben olyan hangosnak hatott mint egy őszi szeles napon a levegő süvöltése. A probléma akkor kezdődött amikor nem csak a saját lépteimet hallottam, hanem másokét is. Az egyik sikátorból egy csapat fiú közeledhetett. Gondoltam a hangok, a nevetések alapján. Az utcán egy kocsi se haladt végig, egy lélek nem volt a járdákon. Elakarok én menni az a sikátor mellett vagy inkább megforduljak és keressek másik utat Lorettájékhoz? A bátrabb énem győzött. Ugyan már mi bajom lehet így hajnalok hajnalán.
- Héj srácok ! - kiáltott fel az egyik. - Nézzétek már azt a dögös csajt ! - hirtelen csend lett, éreztem, hogy rám mutat az a srác. Benéztem a sikátorba de sötét volt nem láttam senkit, majd az összes felröhögött egyszerre. Valami átkozottan félelmetes volt a nevetésükben. - Kis csaj ! - ordított utánam egy másik - egy kis kézi munka ?
- Vagy száji ? - röhögtek.
Szaladni kezdtem. Általában vissza szólok valami pikánsat de most a nyelvem lefagyott, legszívesebben ordítottam volna de mintha hangszálaimat kivágták volna a torkomból.
- Na nyuszifül nem harapunk ne szaladj ! - ekkor kijöttek a sikátorból. Már vagy 15-20 méterre lehettem tőlük amikor vissza pillantottam. Maximum 12-en lehetnek akik most épp utánam jönnek.
- Beszélj a magad nevében Derek ! - ekkor ők is szaladni kezdtek.
Lábaimat kapkodtam egymás után, akár hányszor vissza néztem egyre közelebb és közelebb jöttek. Hiába tudok gyorsan szaladni ha ők még gyorsabban. Már épp feladni akartam. Meg akartam állni és... nem ! Nem állhatok meg, Ez járt a fejemben minden gyenge pillanatomban.
Ekkor szinte egy ordító, dübörgő hangra lettem figyelmes a hátam mögött, majd egy piros ferrari haladt mellettem, olyan tempóban amelyben én haladtam. Lehúzta az ablakot. Egy bőrdzsekis, full cap-et viselő srác ült a volán mögött.
- Szállj be ! - kiabálta túl a motor hangját.
- Isten ments ! - futottam tovább.
- Figyelj szívi vagy ők vagy én. Választhatsz. - rántotta meg a vállát. - Ha akarod tovább megyek.
Igaza volt. Vagy ő vagy a 12 srác akik nem csak azért futnak utánam, hogy beszélgessenek. Beugrottam járó kocsiba, majd magamra zártam az ajtót, erre a srác a gázba taposott, a sötét utcán látni lehetett ahogyan a por felszáll. Még egy utolsó mondatott hallottam az egyik srác szájából " - Héj csávókám ne hogy már elvedd a játékunkat ! "
- Undorítóak az ilyen emberek - szólalt meg. - Jól vagy ?
Megszólalni alig bírtam, csak levegő után tudtam kapkodni mégis fogaim között kipréseltem egy " jól vagyok"- omot.
- Mit kerestél késő éjjel a város legveszélyesebb környékén ? - kérdezte.
Nem tudtam megszólalni. Egyszerűen nem ment. Transzba estem. Sokkos, sokkos állapotba.
- Oké akkor most ide leparkolok és megvárjuk amíg kifújod magad és jobban leszel. Kérsz vizet? - bólintottam majd le is parkolt. Elő húzott egy üveg vizet majd átadta. Amikor látta, hogy jobban vagyok újra megkérdezte.
- Miért sétálgattál erre egyedül ? - kérdezte újra.
- A barátnőm itt hagyott és gondoltam fogok egy taxis - vettem egy mély levegőt - De nem, hogy taxi nem járt az utakon, még egy kocsi se. Ezért is sétáltam volna haza.
- Oké akkor most haza viszlek. - mondta majd beindította a motort. - Amúgy Nick vagyok.
- Elysandra.
- Nem ide valósí vagyok szóval megtudnád mutatni merre is..
- Ez a gond. Hogy én sem.