1.évad 6.epizód - The Night In The Dark

Az este a sötétben

Előző részek tartalmából:

 A népszerű elkényeztetett Rio-i lány, Elysandra, Ohio-ban próbálja megtalálni milyen foglakozás érdekli is őt, barátnőjével együtt. Egy hete van még csak a városban, ámde (kedve ellenére) már harmadjára is találkozott a generációnk kedvencével, Justin Bieberrel. Viszont utóbbi találkozójuk az állatkertben kicsit sem úgy alakult, ahogy kellett volna. Justin nem érti a lány nagyon is egyedi gondolkozását, a lány pedig nem érti miért nem hagyja már béként a híresség. Sértegetéssel és káromkodással nem sikerült megoldaniuk semmit, ugyanis Elysandra ott hagyta a magából kifordult srácot.

" - Nem fogok leállni veled vitatkozni. Csak gondolkozz el drága Justin Bieber, hogy neked hogyan esik amikor az utálóid ok nélkül szidnak téged. Addig is megbaszódhatsz. - hagytam ott az egész bagázst és elindultam gyalog haza. "

Jógázok, kondizok, táncolok. Sportember vagyok ! Ámde gyalogolni ... gyalogolni azt kibaszottul utálok. A héten már másodszorra kényszerülök erre. Az első alakalom sem sikerült túl jól ... 12 srác megerőszakolási kísérlete, aztán Nick aki felvett ... ha nem ismertem volna meg, most nem kellett volna odamenni Justinhoz, és nem lett volna ez az egész kavarodás. Szóval ebből kiindulva nem jó ötlet, hogy megint kényszerből gyalogláshoz folyamadok, de legalább már tudom merre lakok.

- Mond ! - szóltam bele a csörgő telefonba ámde válasz nem érkezett. - Ha hív, bele is szólhatna.
- Mielőtt lecsapnád hallgass meg ! - szólalt meg egy férfi hang a vonal másik oldaláról.
- Honnan a faszból van meg a számom ? - vontam kérdőre Justint.
- Loretta megadta. - hangja kicsit zavart volt - Le nyugodtál már Sandra ? - kérdezte kicsit visszafogottabban.
- Miért te hívsz és nem Lori ? És. Nem vagyok Sandra !
- Elmentek Nickel .. és elkértem tőle a számod, hogy felhívhassalak.
- Még valami mielőtt kinyomnálak ? - kérdeztem elég flegmán.
- Sajnálom az előbbit és ...

Kinyomtam. Kicsit sem érdekel amit mondani akar. Ha engem valaki próbálkozik megsérteni ( sikertelenül ) az ne próbálkozzon a későbbiekben bocsánatot kérni mert nincs miért. A sajnálkozás túl személyes, én pedig 3 emberen kívül senkivel se vagyok személyes kapcsolatban. A legjobb amikor az ember közömbös mindenkivel, akiben nem bízik meg, és az én bizalmamhoz sok sok idő. Helyesbítek. Évek kellenek.
Már vagy egy órája gyaloglok. A telefonom továbbra is csörgött. De nincs szükségem segítségre, főleg nem olyasvalakitől mint Biebertől. Az útszakasz amelyen most haladtam, egy erdő közepén ment keresztül. Amikor jöttünk akkor csodáltam a kilátást, ezt a nagy erdőt. Ám de kocsival jöttem és világosban, és éreztem, amikor elindultam az állatkertből, hogy pont sötétedésre fogok az erődhöz érni. Így is lett. Csak arra tudtam gondolni, hogy Lori hogyan is tudott ennyire megfeledkezni rólam ... megint. Éhes voltam, fáztam, és már fáradt is. Ráadásul kicsit összerándult a testem amikor oldalról, a fák felől bármi zajt is hallottam. A minden fél percben legalább egy kocsi elhajtott mellettem. Igen, nem volt jobb ötletem annál, hogy számoljam hány másodperc múlva jön a következő autó. Stoppolni nem mertem. Amilyen szerencsés vagyok, csak valami barom, pszhiopata, perverz embert fognák ki és nem egy 5 fős családot aki most este tartanak Ohioba, hétvégi kiruccanásra.
Egy autó lassított le mellettem. Gratulálhatsz magadnak Elysandra. - gondoltam magamban - Ha nem agyalnák ilyeneken nem lassított volna le ez a nyomorult autó.
 Sétáltam tovább ügyet se vetve a mellettem haladó kocsira, Kurva dezsávű érzés. Hallottam ahogyan lehúzódik az ablak ám továbbra se néztem oda.
- Jó estét - szólalt meg egy igen ismerős hang - nem tudná megmondani jó irányba megyek-e Ohio fele ? - benéztem egy pillanat erejéig, ámde a oly sötét volt a kocsiban mint kint a természetben.
- Menjen tovább egyenesen. - utasítottam.
- És ön is Ohioban megy kisasszony ? - kérdezte. A hangja továbbra is baromi ismerős volt.
- Hajtson tovább és hagyjon békén ! - mondtam. Saját hangom erős, céltudatos, és bátornak hatott, habár leges legbelül sikítani kívántam.
- Én csak segíteni akarok, hölgyem ! Nem szabadna ilyen sötétben egyedül járkálnia. - szállt ki a kocsiból. - Ne féljen majd én segítek magán.

Láttam én elég filmet ahhoz, hogy tudjam, aki a város szélén, korom sötétben, fekete kocsiból, segítséget akar nyújtani, abban egy cseppnyi jó szándék sincs. Tuti szerv kereskedő.
Csak arra tudtam gondolni, hogy minél hamarabb el kell tűnöm innen.
A férfi közeledett, de mielőtt oly közel jött volna hozzám, hogy meglássam arcát, a lábaim megeredtek és csak annyit vettem észre magamon, hogy eszeveszettül szaladok valami, valaki elöl. Levegőmből kifogyva, zihálva futottam tovább. 5 perce futhattam, amikor kiértem az erdőből. Térdemen támaszkodva próbáltam kifújni magam.
- Mi a fa ... - egy kéz fogta meg jobb karomat és magával rántott. - Engedjen el ! - kiabáltam miközben tovább húzott maga után, majd oldalra fordulva észrevettem ugyan azt a fekete kocsit parkolni az árok mellett, ami néhány perccel ezelőtt mellettem lassított le. - Figyeljen nem tudom mit akar tőlem - kezdtem kétségbeesetten - de egy nagy hatalmú család egyetlen lánya vagyok, ha pénz kell magának megadom csak engedjen el ! - leültetett a kocsi jobb első kereke mellé, összehúzott térdel próbálkoztam tovább - Én .. én tényleg megtudom magának adni amit akar csak engedjen el ! - hangom próbált nem elcsuklani, nem akartam kétségbeesettnek tűnni.
- Bármit megtudsz nekem tenni ? - kérdezte, mély, durva hangnemmel, miközben felettem állt, keresztbe tett kézzel. Lábán fekete bakancs volt, fekete bő szaggatott nadrággal, és egy bőr dzsekivel párosítva, viszont arcát nem láttam tisztán.
- Bármit - vettem mély levegőt - csak, csak kérem. Engedjen el !
- Egyetlen egy dolgot kérek tőled. Valóban bármit megteszel amire megkérlek ? Ha nem ...
- Esküszöm. Megteszem ! Csak ... kérem. Mondja.
- Ismersz egy bizonyos Justin Biebert ? - kérdezte.
- Nem uram. Sajnálom. - füllentettem. - Mondja. Mit kell tennem ?
- Ezt a bizonyos Justin Bieber ha jól tudom maga megsértette. És az ifjú férfi is sértegette magát .. - mondta a férfi,
- Te jó ég mondja, hogy maga nem egy paparazzi. - fogtam meg a fejem, továbbra is ülő helyzetben voltam a földön.
- Annál rosszabb. -  nyugtatott a felettem álló támadóm - egyetlen kérésem van maga felé.
- Mondja csak - mondtam unottan - kétlem hogy már vacsorára hazaérnék - néztem az órámra.
- Mrs.Q. Maga nem vesz engem komolyan.
- Dehogy nem. Csak kérem mondja már mert hideg a föld. - nyugtalankodtam.
- Ennek a bizonyos Justin Biebernek ...
- Bökje már ki ! - szólítottam fel.
- Meg tudna ... bocsájtani ? - kérdezte ugyanazzal a mély, gengszteres hanggal.

 Nem is kell szerintem mondanom. Hangos nevetésben törtem ki. - Kész átverés show vajon ? - gondoltam miközben fuldokoltam a röhögéstől.
- Ha befejezte Mr.Q talán válaszolhatna a kérésemre. - mondta immár kevésbé hátborzongatóan.
- Miért kellene megbocsájtanom neki ? - kérdeztem kacarázva.
- Amiért csúnyán bánt önnel hölgyem.
- Oh tehát amiért csúnyán bánt velem ? -kérdeztem vissza - Azért mert azt mondta, hogy egy elkényeztetett picsa vagyok ? Meg azért mert leribancozott ? - nevettem - Ugyan kérem. De ez az igazság. Nem hinném, hogy bárkire lehetne ezért haragudni Mr ... - felálltam a kocsi mellől - Mr. Kevin. - nevettem tovább mikor megláttam a testőr arcát - Tudja miért lehet valakit teljes szívből gyűlölni ? - kérdeztem felháborodtam mire ő csak rázta a lesújtott fejét. - Válaszoljon kérem !
- Nem tudom hölgyem.
- Amiért egy seggfej kölyök aki azt hiszi, hogy körülötte forog az egész kibaszott világ, megparancsolja a drága testőrnek, hogy félemlítsen meg egy lányt a megbocsájtásáért. Ön szerint ez nem undorító ?
- Sandra. - nyitotta ki a kocsi hátsó ajtaját Justin.
- Nem ! - fordultam felé - Neked kuss. Eddig is ezt tetted, továbbra is maradj a kocsiba és maradj csendbe !
- Figyelj én csak ... -fogta meg a vállam, amit egyből lesepertem - csak még sose találkoztam olyan emberrel mint te és ..
- ... és nem tudtad, hogy követelhetnéd a megbocsájtásomat ? Hmm szép munka Biebs anyukád biztos büszke lenne rád. - tapsoltam hármat - Na csá. -böktem oldalba vállammal és elhaladtam mellettük.
- Sandra én ... - nyúlt a karom után.
- Mondtam, hogy nem Sandra vagyok ! - szorítottam én is rá csuklójára majd levettem kezét a karomról.
- Legalább csak had vigyelek haza !  - kiabálta utánam amikor én már az úttesten haladtam Ohio felé.
- Megoldom egyedül is.
- Ha megtudnád oldani egyedül is már rég otthon lennél. - kiabált továbbra is utánam én nem fordultam vissza.
- Igazad van. Rég otthon lennék ha a magadfajta patkányok nem állnák az utamat.

.
.
.


- Mi a faszért lihegsz utánam ? - kérdeztem, amikor meghallottam a mögöttem baktató lépteket. - Menj vissza a kocsidhoz.
- Ha nem szállsz be a kocsimba, akkor másképpen kell, hogy hazavigyelek. Amúgy is ... Kevin már itt hagyott engem.
- Istenem csak szállj már le róla ! Nincs jobb dolgod ? Kurvákat döngetni vagy épp X-box-ozni ? - továbbra is előre bámultam a sötét utat.
- Hát a mai estém pont szabad így van lehetőségem téged hazakísérni és megóvni. - jelentette ki Justin. - Itt forduljunk jobbra. - utasított.
- Megóvni !? - hangos nevetésbe fakadtam ki - te engem !? A saját farkadra is van egy külön testőröd. Te akarsz engem ...  megóvni !?
- Ne sértegess tovább - ért mellém - Nekem van szívem,
- Mit jelentsen ez ? - mutattam teljes jelenlétére - 20 perc kellett, hogy összeszed minden bátorságodat és mellém gyere ? Vagy ... - néztem lejjebb - már túl nagy problémád akadt lent ?
- Fogós kérdés - zavartan bámulta a követ amit rugdosott. - Figyelj Sand .. Eli ! Akkora egy balek vagyok.
- De még mekkora ! - nevettem.
- Én sajná ...
- Állj ! A bocsánatkérésedet tartogasd másnak. - álltam meg és felfele bámultam a táblát.
- Nem értem baszki. Veled nem lehet flörtölni se kikezdeni, veled nem lehet viccelődni, nem lehet veled érzelegni se búcsúzkodni, és még bocsánatot kérni se lehet tőled ? - kelt ki magából Justin.
- Kuss !
- Szép ... még beszélni se lehet hozzád. Remek !
- Fogd már be és nézd a táblát te féleszű ! - ekkor végre befogta és felnézet a táblára.
- Springfield. - mondta ki a város nevét Justin.
- Az az ? - kérdeztem.
- Még nem hallottam erről a városról ...
- Tudod ez mit jelent ? - kérdeztem idegesen.
- Passz !?
- Azt, hogy kibaszottul rossz irányba megyünk. - fogtam meg a fejem.
- Tehát ..
- Tehát kiemeled a csinos kis nadrágodból a támogatóid által kapott Iphone-od és hívod a kurva legénységed Mr. Bieber. - mondtam zaklatottan.
- Miért nem te veszed elő a telefonod ? - kérdezett vissza.
- Mert az enyém lemerült. - válaszoltam.
- Remek, az enyémet meg a kocsiban hagytam. - vakarta meg a tarkóját.
- Ezt nem hiszem el. - rogytam össze a tábla oszlopán. - Ha te nem utasítgatnál, hogy menjünk jobbra ..
- Na ezt ne kend rám Mrs. Rio népszerűje - kelt ki most ő magából - 5-10 perce kanyarodtunk csak jobbra szóval nem én basztam el az irányt ! - hadonászott.
- Mi a faszért jöttetek utánam ? - kiabáltam a földről - ha nem jössztök, akkor most is jó úton lennék.
- Mi a faszért kell makacskodnod folyton ? Ha beszálltál volna a kibaszott autómba nem lenne most ez.  - ült le mellém majd 3 perc néma csend után a szemembe nézett és mindkettőnket elkapta a nevetés.
- Ennyire jól még sose szórakoztam ilyen szar helyzetben. - fulladozott Jus.
- Nehéz ezt bevallani de ... - kezdtem.
- .. de jól érzed magad velem. - fejezte be a mondatomat helytelenül.
- .. de kezdek fáradt lenni. Ezt akartam mondani. - nevettem.  Justin felpattant mellőlem és újra a táblát kezdte nézni.
- Szerintem a Springfield felirat nem változott meg Ohiora. - okoskodtam fáradtan a földről,
- Nem sajnos. De viszont itt az áll, hogy tovább haladva ezen az úton 200 métert, jobbra lesz egy motel. - mondta büszkén Justin.
- És mit kezdjek a moteleddel ? - kérdeztem flegmán mire csak rá kellett nézni az önelégült arcára és tudtam mire gondol. - Kizárt !
- De Eli ...
- Nem Justin! Kizárt, hogy egy motelban szálljunk meg. Ezt az ötletet dobhatod a kukába  a többi mellé.
- Fáradt vagy. És már én is. Kitudja még hány kiló méterre van Ohio. Tizenegy - éjfél körül lehet. Én se akarok motelezni. De ennél jobb ötleted már neked sincs.
- Én ugyan nem megyek ! - tiltakoztam.
- Oké. - mondta félvállról Justin. - Akkor szép éjszakát Elysandra.

Már csak az egyre távolodóbb alakra kaptam fel a fejem. - Ez komolyan itt hagy ? - gondoltam magamban. Ez a szemét miatt jöttem rossz irányba és most azt hiszi, attól mert belöki, hogy szálljunk meg egy motelben, megmenti az estét ? Hát baszhatja.
Egy idő után a sötétben eltűnt Justin alakja, később a lépteinek hangját se hallottam. Itt fogok ülni egész este ? Az árok mentén a Springfield táblának nekidőlve ? Makacs vagyok az tény. De talán mégis jobb lenne egy motelben aludni mint az ég alatt ...

- Héj ! - kiabáltam utána. - Justiiin ! Várj !
- Kérem a varázsszót ! - kiabálta vissza úgy 50 méterről.
- Azt lesheted.
- A varázsszót !
- Légyszíves várj !!! - kiabáltam tovább.
- Nem hallom elég tisztán mit is mondtál ? - kérdezett vissza röhögve.
- Szopd le a faszt Bieber.

Válasz már nem érkezett, szedtem a lábam, olyan gyors tempó szerűségben. 2 perc se kellett, hogy utolérjem.
- Tudtam, hogy utánam jössz. - nevetett Biebs.
- Remek. - ráztam a fejem.
- Figyelje Eli ...
- Amelyik mondatot így kezded az gáz mert tudom, hogy sajnálkozni akarsz és én meg ki nem állhatom a bocsánatkéréseket.
- Oké akkor nem bocsánatkérés lesz, - vett egy mély levegőt - Szóval én nem akartalak megbántani vagy kellemetlen helyzetbe hozni azokkal amiket csináltam. Sorolnám ha elfelejteted volna a mai  állatkerti bunkósságom, a Kevin általi hülye tervem, hogy úgymond "megfenyegetünk", illetve az egyheti koncertes dolog. Szóval én ezeket nagyon saj ..
- Koncert ? Mi volt a koncerten ? - kérdeztem.
- Ravasz. - mosolygott Justin. - belekérdeztél mielőtt kimondtam volna a sajnálom szót.
- Már mindegy mert kimondtad. - kacagtam. - De mi ez a koncertes ? - kérdeztem értetlenül.
- Tudod ... amikor Scootert érted küldtem, hogy hozzon fel téged a színpadra.
- Nempara. Csak nem értettem. Fáradt voltam az utazás után, és a koncertedre se akartam el menni ezt te is jól tudod. És egyszerűen mai napig nem bírom fel fogni mi a faszért akartad, hogy felmenjek.
- Szerettem volna neked örömöt okozni. Hogy kapj tapsot, lásd milyen jó a színpadon lenni, lásd, hogy valójában jó fej vagyok nem egy töketlen szemétláda akinek hallottál a hírekben.
- Honnan veszed, hogy szemétládának láttalak ? - kérdeztem elbizonytalanodva.
- Oh csak rád kellett nézni a repülőn. - nevetett - minden arról árulkodott, hogy ki nem állhatsz. A tartásod, a beszédstílusod, a nézésed, a mű mosolyod. Tudom akkor még szinte nem is ismertelek de ezt megérzem, hogy ha valaki ki nem állhat.

Csend lett. Nem tudtam erre mit mondani. Igaza volt. Csak épp erre nem is gondoltam, hogy ilyen szar színésznő lennék. Bye - Bye Oscar - díj. Pár perc után szóba jött még pár értelmetlen téma aztán végre a motelhez értünk. Hátborzongató egy hely volt. A fele lámpa ami fel volt szerelve az épületre kialudt. Az égő lámpáknak a háromnegyede pedig pislákolt. A recepciós nő se volt valami szép teremtés, pont a helynek megfelelő ruhában volt. Piszkos és undorító ruhában. Hiába volt csúnya a hely mégis volt egyfajta hangulata : Kurva szar hangulata.
A nő odaadta a 23-as szoba kulcsát majd mi feltotyogtunk a lépcsőn és Justin nyitott ajtót.
- Mi a fasz ? - néztem mint falusi gyerek a plázában ahogyan beléptem az ajtón.
- Nyugi én se voltam még motelben. - nézet körül Justin is.
- De mi a geciért csak egy ágy van ? - fogtam a fejem.
- Mert általában a motelekben egy ágy van ? - kérdezte gúnyolódva ugyan azt a fejet vágva mint én.
- Hát te nem fogsz mellettem aludni azt már most tisztázhatjuk. - jelentettem ki miközben bekukucskáltam a kicsi fürdőszobába.
- Rosszul fejezted ki magad. Ha nem tetszik akkor TE nem fogsz mellettem aludni mert, hogy én nem alszok a földön amikor én találtam ezt a helyet az egyszer biztos. - ült le az ágyra.
- Remek ötlet volt Bieber taps taps ... itt vagyunk egy motelben a semmi közepén, telefon és tiszta ruha nélkül. - vettem le nadrágomat és felsőmet majd én is felültem az ágyra.
- És neked még is az a legnagyobb problémád,hogy egy ágyban kellesz aludnunk ? - kérdezte gúnyos nevetésével együtt majd ő is lekapta a pólóját.
- Soha életemben nem aludtam egy ágyban pasival. - közöltem minő egyszerűséggel.
- Azt ne mond, hogy még szűz vagy mert le megyek hídba ! - kacagott Jus.
- Nem. Csak én ha egy ágyban vagyok egy pasival nem aludni szoktam. - erre a kijelentésemre mélyen belenézet barna szemeivel a saját barna szemembe és kajánul elvigyorodott.
- Hmmm. - húzta fel a szemöldökét - Akkor ez ma este se legyen másképp ?

1.évad 5.epizód - Zoo

Állatkert

Előző részek tartalmából: Elysandra barátnőjéhez repül és az út során megismerkedik Justin Bieberrel. Elmegy Lorattával az aznapi Bieber koncertre és M&G-re, ámde Lori otthagyja a helyszínen a városban idegen lányt. Talán éjfél fele nem kellene Elysandrának egyedül járkálnia..és hogy miért is nem ? Pontosan ezért ! Egy  tucat srác megtámadja őt a veszélyes környéken aztán jön a hirtelen fordulat. Piros ferrariával hajtó barna megmentője, hivatalos nevén Nick hazavinné a lányt ha tudná Elysandra merre is van a "haza"...

Reggel 8. Egy hotelben ébredtem. Az este történései homályosak. Loretta..aki otthagyott a M&G-n. A seggfej srácok akik megkergettek az utcán... Nick, valami ferraris pali aki megmentette az életem és ezek szerint ide hozott. Nagy franciaágy, fehér lepedő, fehér párnákkal. Luxus lakosztály. Ehhez végül is hozzá vagyok szokva. Legszívesebben lustálkodtam volna még, vissza aludtam volna, de tudom, hogy most már haza kell találnom valahogy. Az ajtóból 2 srác beszélgetését hallottam.
- Figyi Nick.. - mondta az első beszélő - nem jössz le inkább reggelizni a társasággal, minthogy a szobádban edd meg azt egyedül ?
- Öhm.. tudod van bent egy kis elintézni valóm. De majd legközelebb. - mondta Nick.
- Segítek - nyomta le a kilincset az ismeretlen srác de nem nyitott be.
- Tudod - kezdte Nick. - nem kellene bejönnöd most.
- Oh ! - kiáltott fel - szóval olyan elintézni való ? - kacagott. - Az első este már is felszedtél egy csajt ? Nick ez nem rád vall..
- Valójában... megtámadták és én meg..
- Megmentetted. - egészítette ki az ismeretlen csávó. - Na ez már Nickre vall. - kacagott a srác.
- Örülök, hogy jól szórakozol, talán segíthetnél megtalálni hol is lakik - sóhajtott Nick. - 2-3 órát kocsikáztam vele tegnap de nem találtuk azt a házat.
- Ebben nem tudok segíteni, max felhívhatnátok aki a csajjal egy házban lakik. - okoskodott az anonímusz.
- Gondoltunk erre is tegnap, de nem vette fel senki. Most reggel újra próbálkozunk.

Még pár percet beszélgettek, közben felhívtam Carolt, hogy " Héj! Eltűntem egész estére és most egy idegen luxus szállodában vagyok kérlek gyere értem."  Aztán Nick végre behozta azt a tál kaját. Végre!
- Jó reggelt! - köszönt majd lerakta elém az ételt.
- Szia, köszi. - mosolyogtam rá majd bele is túrtam a kajába. - Alig emlékszek valamire. Hogy kerültem ide ?
- Valójában a keresés közben bealudtál az anyós ülésen. És mivel nem dobhattalak ki egy ház előtt amely épp szimpatikus volt számomra...habár megfordult a fejembe, ezért is hoztalak ide. Az ideiglenes szobámba. Nem gond ?
- Ha nem erőszakoltál meg álmomban akkor nem. - rántottam a vállamon.
- Hát azt épp nem...- húzta el a száját - de...
- Leöltöztettél... - nevettem.
- Gondoltam, nem kellene ruhába aludnod. - kacagott ő is.
-Ügye nem leskelődtél ? - folytattam a kínos témát.
- Nem dehogy ! Vallásos vagyok. Szóval emiatt nem kell aggódnod Eli. - mosolygott majd vett egy nagy levegőt - Nem kellene már felhívnod a... Tudod. A barátnődet ? - vakarta meg a tarkóját.
- Ennyire elakarsz már távolítani innen ? - kérdeztem miközben kiszálltam az ágyból egy száll fehérneműben.
- Igen.. Vagy is nem úristen dehogy ! ... Baszki! Ne hozz már zavarba vallásos vagyok érted ? - nevetett fel majd elfordult - Csak tudod..- magyarázkodott nekem háttal. - Egy közösségben élek és itt gyorsan keringenek a pletykák.
- Értem értem - motyogtam miközben felöltöztem. - Amúgy tényleg hálás vagyok amiért felszedtél - a tükörben igazgattam a hajam - mármint a kocsival.
- Tudod... Kötelez a vallás. Habár eleinte azt hittem egy prosti vagy.
- És ha az vagyok akkor az miért zavar !? - kérdeztem nevetve amikor a tükörben észrevettem, hogy még mindig háttal áll. - Amúgy már megfordulhatsz.
- Nem úgy értettem - fordult velem szembe - Semmi bajom azokkal akik a testükkel keresik a pénzt mert végül is valamiből meg kell élni és tényleg nem úgy értettem, én is a testemből keresem csak nem úgy mint te, mármint nem személyeskedés képen... - magyarázkodott idegesen, a fejét ide-oda kapkodta... zavarba jött. Annyiszor láttam már pasikat zavarba jönni. Ebben olyan örömömet tudom látni, egyszerűen jól esik.
Miközben magyarázkodott kacér mosollyal felé léptem. Ahhoz képest mennyire vallásos nem hátrált, a lábai szerintem földbe gyökereztek. Testem az övének dőlt, két vállát kezem fogta körbe, egyenesen a szemembe nézett, valami kielégíthetetlen vággyal. Arcom az övéhez közeledett, szemeit becsukta, ajkai szétváltak. A levegőt szinte zihálva vette mire csak elmosolyodtam.
- Nem vagyok prostituált Nick. - súgtam bele már nyitva lévő ajkaiba mire ő észbe kapott és szemeit kinyitotta. Elengedtem vállát és kacagva hagytam el a hotelszobát, ott hagyva Nicket gondolataival együtt amit már nem tudott megfogalmazni.


- Loratta Corner ! - téptem fel a bejárati ajtót mikor "haza" értem.
- Loretta ! - kiabált most Carol - most azonnal gyere le a szobádból és magyarázd meg mi a fene ütött beléd tegnap este !!!
Válasz nem érkezett. Carolra nézetem aki sokkal idegesebb volt mint én. Vett egy mély levegőt és megindult a lépcső felé.
- Ne ! - fogtam meg a vállát - Majd én beszélek vele. Nem akarom, hogy miattam összevessz a lányoddal. - mosolyogtam rá mire ő visszamosolygott azzal az anyai "köszönöm" arccal.
Felszaladtam a szobába majd lenyomtam Lori szobájának kilincsét amely zárva volt.
-Loretta engedj be azonnal mert már nem sok kell, hogy lecsavarjam a cuki fejedet a helyéről ! - ordítottam be az ajtón.
- Is it too late now to say sorry ? - hallatszott az ajtó másik oldaláról.
- Ezt mos kurvára befejezted ! Ne idézgess itt nekem Biebertől hallod !? Engedj be !
 - Csak akkor ha :

•  Nem téped le a fejemet a helyéről.
•  Nem vágsz a fejemhez csúnya szavakat.
•  Nem ordítod rám amit megbántam.
•  Nem közelítesz felém késsel, vagy bármilyen szúrásra való tárgyal. 
•  Nem hozhatsz be a szobámba semmiféle robbanást okozó dolgot, szóval magadat se, ha olyan állapotban vagy.
•  Nem nyúlsz a hajamhoz, se a kezeddel, se ollóval.
•  És ami a legfontosabb ! NEM ENGEDHETED BE ANYÁMAT A SZOBÁBA !

- Loretta. - mondtam higgadtan. - Engedj be és beszéljük meg oké ? - adtam fel a vitatkozni vágyó énemet, ekkor ajtó nyitódásra lettem figyelmes.
Kidugta a fejét az ajtó résén, körülnézett a folyosón, majd nagyobbra tárta az ajtót.
- Köszi, hogy nem hívtad ide anyámat. - ült le az ágyára.
- Ez a legnagyobb problémád Lori !? - újra előjött az ideges énem.  - Bazdmeg órákon keresztül kerestelek téged. Az istenért is Loretta megkergetett 12 srác az utcán. Érted !?? 12 ! Mondtam, hogy nem akarok menni arra a kibaszott koncertre de " neee már Elysandra jó buli lesz légysziiiii!" ... Utálom ezt az egészet Lori. Fáradt vagyok. Kurva fáradt ! Utálom, hogy ennyire erőszakos vagy. Ott kellett állnom Bieberrel amíg te kussban álltál. Mond el. Most azonnal mond el mi a fasz bajod volt tegnap este !
- Mondtam Eli. A bomba éned hagyd kint. Mármint nem a kinézetedre mondom azt nem tudod csak..
- Loretta ! Légyszíves. Ne akard, hogy most felszálljak arra a kurva repülőgépre amivel jöttem.
- Ne haragudj ! - ölelt meg - Hülye voltam tegnap. Egyszerűen Eli ezt nem tudom megmagyarázni. Megváltoztam.. - sóhajtott.
- Hát azt észrevettem - mondtam már nyugodtan - De ennyire ? Lori te mindenkivel szembe tudsz nézni, nálad erősebb lányt még nem láttam..kivéve magamat, de nem értem miért tetted ezt velem ?
- Sokkba estem. Tudod az elmúlt évben nagyon megváltoztam. Történtek velem dolgok... amiket nem akartam akkoriban elmondani. - hajtotta le bánatos arcát, majd a szőnyegre könnycseppek kezdtek el peregni.
- Loretta! - emeltem fel a fejét aggodalmasan - Gyere ! Üljünk le - nyugtattam majd leültünk az ágyra - semmi baj érted ? Ha készen állsz elmondod. - simogattam a hátát majd fejét lassan, de biztosan felemelte, letörölte a könnyeit és egy hamiskás mosolyt vett elő.
- Készen állok ! Eli azt se tudod már mióta készen állok erre. Erre a pillanatra. - ölelt meg majd én kezdtem el zokogni.
Ekkora nagy baj történhetett vele? A legjobb barátnőmmel ? És én ezt észre se vettem. Milyen barátnő vagyok én ?
- Mi történt drágám ? - toltam el magamtól de a kezem mindvégig vállán maradt. - Segíteni akarok.
- 4 hónapja történt. - kezdett bele remegő hanggal - a suliban megismertem egy új srácot. Danielt. Elkezdett érdeklődni irántam, és hát ez nem volt ellenemre. A külseje elképesztő volt. Kiköpött Bieber utánzat. Egyből megfogott. - sóhajtott - Majd találkoztunk. Nagyon .. nyílt volt, de közben volt egy rossz fiús beütése ami még jobban vonzott. Elkezdett tapizni majd smároltunk. Éreztem, hogy többet akar, de csak a sulimba jár, Nem akartam egyből az első alkalommal érted Eli? - fakadt ki belőle a sírás.
- Nyugalom ! - borultam vállának. - Már semmi baj !
- Tiltakoztam. Próbáltam, de minél jobban tiltakoztam, annál jobban lett erőszakosabb. Aztán elvesztettem az eszem. Engedtem neki. Úgy gondoltam, nem veszítek semmit. Megtörtént. Aztán tovább állt. El tőlem, el a suliból, el a városból. Nem bántam. Örültem neki. - mondta szaggatottan - Aztán egy hónappal később .. mégis visszatért az életembe más formában, egy nő számára a legszebb formában ... - újra könnyekben úszott barna szemei.
- Nem értem. Hogy érted.. egy nő számára? A legszebb ...
- Teherbe estem !
Csak nézem rá. Arcáról csak a bánat látszódott. Millió - millió kérdés fogalmazódott meg benne abban a pillanatban. Nevetni akartam de kicsit sem látszódott ez viccnek. Jobbnak láttam ha nem szólalok meg.
- Aztán úgy döntöttem megtartom. Anyáék se engedték volna, hogy elvetessem, vallásosak vagyunk. Ne tudd meg milyen örömöt éreztem abban a pár hónapban amikor már tudtam, hogy a szívem alatt egy másik élet kezd növekedni. De elvették tőlem ezt az örömöt Elysandra... Visszatért. - majd csend lett. Még mindig nem tudtam megszólalni. Egyszerűen nem ment. - Az utcán sétáltam. Egyedül. Majd a semmiből feltűnt Daniel. Megkérdezte igaz e. Igaz az hogy az ő gyerekét várom ... Nem akarta elhinni. De nem az örömtől. Ideges és feldúlt lett, elvesztette a fejét és megütött. Egyszer, kétszer majd többször.  Mintha én tehettem volna az egészről. Azt ordibálta a fejemhez hogy ebből majd tanulok ne legyek ekkora ribanc. - sírt tovább már a karjaim között. - Majd békén hagyott. Elment. Mindketten elmentek.
- Semmi baj drágám, semmi baj. - simogattam a hátát - már nem bánthat téged érted ? Itt vagyok melletted !

* egy héttel később *

Kemény egy hetem volt. Talán sose volt ilyen nehéz minden. Hirtelen minden a fejemre zúdult. Máskor a problémáimon (amik abból álltak hogy mit vegyek fel a bulikra) Hanna segített. Azt hiszem  eddig ez volt a legnagyobb problémám az életben. Szerelmi bajlódásom se volt még hál' Istennek, De most ... valami sokkal komolyabbal néztem szembe. Itt vagyok Ohio-ban. A barátnőmre már rá se ismerek. Fél mindenkitől akinek hasonló beütése van mint Biebernek vagy annak a Daniel gyereknek. És még semmit sem haladtunk előrébb a karrierrel kapcsolatban. Körbejártuk az eddigi legjobb főiskolákat, egyetemeket, állásokat. De semmi. Semmi nem fogott még meg.
- Ma merre mentek lányok ? - kérdezte Carol reggelinél.
- Mivel szombat van, elnézünk az állatkertbe. - felelte Lori teleszájjal.
- Állatgondozók akarok lenni ? - kérdezte meglepődve Carol.
- Nem - kacagtam - csak egy kis kikapcsolódás.
- Üdvözlöm Loretta testvéreit. - szólt közbe Lori apukája miközben sietve belekortyolt a kávéba és adott Carolnak egy puszit - Jó légy szívem. Sziasztok lányok.
- De hát nincsenek is.. - kezdte Lori az összezavarodott fejjel.
- A majmokra  értette. - rántottam egyet a vállamon majd Lori csak megforgatta a szemét és felállt az asztaltól.
- Mehetünk ? - kérdezte tőlem.
- Naná.


Össze vissza sétálgattunk az állatkertben. Zsiráfok, zebrák, elefántok. A lábam szinte leszakadt, a jégkása atom szar volt és a környezet is eléggé büdös volt  de ha az ember elvan kényeztetve akkor mindenbe bele tud kötni.
- Menjünk kajálni. - mondtam miközben rámutattam a jobbra mutató nyílra ami a büfé irányát mutatta.
- Ne légyszike. A pandákat akarom látni. - mutatott Lori az ellenkező nyílra.
- Ne már. Ha arra megyünk tennünk kell még egy kört, Kajáljunk meg, pihenjünk és utána megnézzük.
- De utállak. - vágta hozzám dúrcisan Lori majd keresztbe tett kézzel megindult a büfé felé.
Elég nagy hatással vagyok másokra. És ami akarok azt megszerzem. Ha épp kajálni akarok, kajálni is fogok. Erről ennyit.
- Nem is mesélted el végül. Meg volt az a Nick nevezetű srác aki felvitt a szállodájában ?  - kérdezősködött.
- Nem, Nem volt meg. És már több mint egy hete nem szexeltem. Jól tartom magam ügye ? - nevettem.
- Már csak még egy hét és hazamehetsz a hímringyódhoz. - vont vállat Lori miközben odaértünk a büféhez és nézegetni kezdtük az ajánlatot. - Extra sajtburger. Ez jól hangzik.
- Nekem egy saláta lesz. - néztem fel barátnőmre. - Amúgy már az összes pasit akikkel most vagyok kezdem megunni. Ugyan azok a pózok, ugyan az a szex. Nem valami jó. Haza megyek kellene valami új. Tudod a szex..
- Elysandra !? Héj szia ! - köszönt valaki a hátam mögött.
Meglepődve azonnal megfordultam letoltam a napszemcsim és egy ismerős, férfi alak rajzolódott előttem.
- Hello. Hát te ? - kérdeztem félvállról.
- Lejöttünk kikapcsolódni a főnökömmel. És ti ? - mosolygott majd Lori megköszörülte a torkát. - egy kólát kérnék. - szólt oda a büfésnek.
- Öhm bocsássatok meg. Loretta, Nick. A ferraris csávó aki felvett. Nick.. Loretta. A barátnőm aki otthagyott aznap este. Majd kezet ráztak
- Örülök, hogy megismerhetlek.
- Én is. - mondta Nick. - Már bocsánat hogy belepofátlankodtam a kényes témátokba. - nevetett majd elpirosodott.
- Vallásos de perverz. Ez tetszik. - mosolyogtam. Közben kiadták a kajánkat. Körül néztünk de mindegyik asztalnál ültek.
- Ott ül a főnököm. Még van hely. Jöhettek az asztalunkhoz. - kedveskedett Nick majd a legszélső asztalra mutatott.
- Nem köszi inkább... -kezdtem.
- Rendben mehetünk. - mondta Lori majd megindultak az asztal felé.
Megráztam a fejem és követtem őket. Az asztalnál nekünk háttal ült egy férfi, fekete pulcsiban amelynek a kapucnija fejére volt húzva. Idegesnek tűnt lábából ítélve, amit fel - le mozgatta. Viszont testtartása lazának hatott.
- Ha nem gond hoztam egy kis társaságot. - ült le Nick a főnökével szembe.
- Dehogy baj. Sziasztok. - majd felemelte a fejét.
- Na jó ez valami átverés. - nevettem amikor megláttam Bieber meglepődött arcát.
- Sandra ? - mosolygott - meg a barátnője ?
- Még mindig Eli. - nyögtem oda gúnyosan és még mindig felette álltam, Lori pedig lepattant Nick mellé.
- Ülj mellém édesem. Már csak itt van hely. - nyalizott Biebs. mire csak felhörögtem egyet. - Na Eli. Pattanj le. Ültél már sokat mellettem.
- Épp ez a baj. - ültem le végül mellé.
- Ti ismeritek egymást ? - kérdezte Nick majd közelebb hajolt a kaja felett Bieberhez - ő volt a múlthéten a fizetős csajod ? - suttogta Nick mire Justin csak felnevetett.
- Nem ! - mondtam határozottan.
- Ennek a drágicának szállt le a gépe csak, hogy velem utazhasson. - simogatta meg az arcom mire csak megforgattam a szemem. - Na és ti honnan ? - kérdezte Nicktől.
- Ez a drágica kurvára nem tudta ki fog felszállni. - mutattam magamra.
- Emlékszel amikor mondtam hogy felszedtem kocsival egy csajt mert üldözték ? - nevetett Nick mire Justin is hangosan elkezdte.
- Ne már - fulladozott - Te voltál Eli ?
- Nagyon vicces. - ráztam a fejem.
- És te.. Loretta ha jól emlékszek - kezdte Justin - most nem fogsz elszaladni ? - kacagott.
- Nem. Már sikerült megszoknom a hozzád hasonló barmok fejét. - nevetett és ahogy láttam Bieber egy pillanatra zokon vette,
- Ne már főnök. Miattad szaladt el ? - röhögött Nick.
- Tudom. Meglepő. Csak szaladni szoktak hozzám a csajok. Nem pedig ellenkezőleg.
- Mi ez a főnöközés ?  - kérdeztem habár nem nagyon érdekelt.
- Nick a koreográfusom és többi háttértáncost is ő kezeli. - felelte Bieber.
- Táncos ? Wow ezt nem is mondtad Nick. - örültem meg.
- Miért ez miért olyan nagy cucc ? - kérdezte.
- Mert Elysandra nagy hip hop táncos. - motyogta orra alatt gúnyosan Justin Fucking Bieber.
- Hát ezt te se mondtad Eli. - mosolygott Nick. - kíváncsi vagyok hogy nyomod.
- Hát ahogy elnéztem a koncerten a háttértáncosokat biztosan jobban mint te. - nevetve mondtam Nick felé.
- Gyaaaaa tesó - röhögött Bieber - a kis csaj tud valamit.
- Vigyázzatok Elivel eléggé felvágták a száját - tanácsolta Lori.
- Azt látom. - mondta Nick kissé megsértődve és tovább folytatta az evést.

Ez hiányzott már a hetemből. - Gondoltam magamban miközben én is kajáltam. - Nem igaz még csak egy hete vagyok itt és már háromszor találkozok ezzel a barom arcúval. Felbassz hogy azt hiszi ő itt a király és mindenkit ismer. Remek, hogy épp az alkalmazottja segített rajtam azon az estén, akibe láthatólag Loretta belecsavarodott. - Gondolatmenetemet valami meleg érzés zavarta meg. Justin puha tenyere a csupasz combomon landolt miközben  láthatólag jól elbeszélgetett a velünk szemben ülő Lorival és Nickel. Megköszörültem a torkom de nem vette a célzást, hogy szedje le a kezét.

- Valami baj van ? - kérdezte tőlem Nick.
- Semmi csak unom, hogy nem tudok bekapcsolódni a témához. - rántottam a vállamon. Justin továbbra se nézett rám csak egy széles nagy mosoly rajzolódott ki arcán miközben tányérját túrta.
- Jól van Eli. - kacagott Nick - mesélj nekem mióta táncolsz.
- Elég régóta. - zártam le a szar témát.
- Elysandra - kezdte most Lori - így nem is tudsz bekapcsolódni a beszélgetéshez ha látszólag leszarod amit kérdeznek tőled. - földelt le. Na jó. Úgy látom hamar szerelmes lett a drága barátnőm..
-  Tudod nem ezt mondanád ha egy barom épp... - erre Justin feljebb csúsztatta belső combomra a kezét. Eléggé feljebb.
- Ki az a barom ? - kérdezte röhögve Justin. Tudtam mire megy ki a játéka. Próbál zavarba hozni. De nagyon benézte. Ilyennel nálam nem működik.
- Én végeztem. - toltam el a kaját magamtól - és ha jól látom te is végeztél Lori. - álltam fel az asztaltól - Mehetünk végre megnézni a pandákat amit annyira akartál.
- De még maradhatnánk beszélgetni és..
- Oh milyen véletlen - állt fel mellém Justin - mi is épp a pandákhoz tartottunk. - karolt át a nyakamnál. Azonnal ledobtam magamról a súlyát egy szemforgatás kíséretében.
- Remek gyerekek. Akkor mehetünk is. - indult meg Nick.

Az őrület küszöbén állok. Ennyire szar helyzetbe még sose voltam. Egy vallásos koreográfus, egy nyáladzó csaj, és egy bunkó "én vagyok Mr.Tökély" celebbel kell sétálgatnom. Őszintén a nemlétező micsodám is kivan ezektől. Lépteimet felgyorsítottam, hogy minél hamarabb odaérjünk és minél hamarabb vége legyen ennek az egésznek. Úgy látszott a két gerlepár direkt nem tartották velem a lépést. De sajnos valaki más igen.

- Hova szaladsz ennyire ? - lihegett a nyakamban Jus.
- Ha nem bírod a tempót akár le is maradhatnál. Én nem bánnám.
- Hmmm csábító ajánlat de már alaposan kifigyeltem a popsid. Ennél jobbat még nem láttam. Szívesen lemaradnék, de már így is bajok vannak ott lent így hogy melletted megyek. Gondolj bele mi lenne ha még a seggedet is bámulnám.
- Mi a fasz bajod van ? - kérdeztem elég mérgesen miközben megálltam és szembe fordultam vele.
- Nem hiszem el, hogy képtelen vagy bárkibe is beleszeretni. - mondta határozottan
- Tehát innen fúj a szél - nevettem fel cinikusan - még mindig azon vagy felháborodva amit a repülőn mondtam ?
- Elysandra olyan nincs hogy valaki érzéketlenül élje le az életét. Csak segíteni akarok. Hogy boldog legyél. - mondta elég komolyan Bieber.
- Atyaég - fogtam a fejem nevetve - Mi a gecit hiszel, hogy ki vagy te ? Nem is ismersz. Semmi közöd az életemhez, a felfogásomhoz, az érzéseimhez. Én így vagyok boldog baszki. - tártam szét a karom.
- Azt kétlem. Szerelem nélkül nem lehet az ember boldog. Hidd el. Én tudom.
- És ezzel akartad elérni, hogy megváltozzon a dolog ? Hogy beléd szeressek - nevettem tovább - Geci ennél gyengébb próbálkozást még nem láttam - folytattam - életemben most látlak harmadjára. Egyenesen gyűlöllek és azt hiszed azzal hogy megfogod a combom és dicséred a seggem beléd szeretek. Pedig még a repülőn értelmesnek tűntél egy kicsivel.
- Nehéz esett vagy Elysandra azt meg kell hagyni -  nevetett - egy el kényeztetett picsa vagy. Hiába akarsz valaki lenni az életben ugyan az a ribanc maradsz aki anyuci, apuci pénzén él meg.
- Nem fogok leállni veled vitatkozni. Csak gondolkozz el drága Justin Bieber, hogy neked hogyan esik amikor az utálóid ok nélkül szidnak téged. Addig is megbaszódhatsz. - hagytam ott az egész bagázst és elindultam gyalog haza.

1.évad 4.epizód - Crazy Night

                                                                      Előző részek tartalmából: 

Elysandra elutazik Ohioba legjobb barátnőjéhez, Lorettához,  ámde útja során találkozik Justin Bieberrel is. Egy rövid beszélgetés után szét vállnak útjaik, viszont Justin aznap koncertet tart a városban. Lorettának mélyre kellet ásnia, hogy rávegye Eli-t az aznap esti fellépésre. A koncerten Eli több akadállyal is ütközik. Az idegesítő rajongók minden kedvét elveszik attól, hogy akár élvezni is tudja a dolgot. Többek között egy bizonyos Scooter Braun elrángatja a nézőtérről, hogy menjen fel a színpadra. Már csak egy M&G van hátra és Elysandra végleg megfeledkezhet Justin Bieberről.

- Ki volt az a csaj ? - kérdezte Lori amint belépetünk az ajtón. Érdekes..nem is azon kattog az agya, hogy a helységben amibe most beléptünk ott van Bieber hanem, hogy kivel is dumáltam pár másodperccel ezelőtt.
- Valami Aubree. - rántottam egyet a vállamon és körül néztem a teremben. Fehér falak. Egy állvány rajta a fényképező géppel, egy függöny. Valamiért hiányos a kép..
- Jó de honnan ismered ? - kérdezősködött továbbra is már kissé feszengve.
- Most botlottam bele. Amúgy sehonnan. - nézelődtem továbbra is keresve mi is hiányzik innen - Te Lori.. - néztem rá - Azok közül akik a színpadon voltak csak JB-t figyelted ? - emeltem fel a szemöldököm.
- Hmm igen ! - a hangjelzésébe volt valami olyasmi, hogy "ez hülye kérdés, mégis kit kellet volna?" - Hiszen ő énekel, az ő koncertje, ő a leghelyesebb stb stb.
- Csak azért mert ez a bizonyos Aubree, Biebs háttértáncosa.
- Te ezt honnan tudod ? - kérdezte elbambulva. Mi van ? Ezt most komolyan megkérdezte ?
- Hát... én nem Justin figyeltem. - vontam meg a vállam - Figyu..khm. - néztem újra szét - neked nem hiányos valami innen ?
- Hát - nézett ő is körül és egy pillanatra eltöprengett - Nincs itt Justin.
- Igen ez az.. De akkor hol van ? Kevin rossz helyre engedett volna be minket ? - kérdeztem miközben bekukucskáltam a függöny mögé nem-e ott van. Jézusom. El se hiszem, hogy komolyan a függöny mögött keresem.
- Kétlem mert itt állt a sor.

Mindketten egymásra néztünk és a másik arcáról tudtuk mire is gondolunk.
- Sziasztok - lépett be az ajtón egy közepes mérető férfi aki egy tömb lappból olvasgatott, fel se nézet belőle. Honnan ismerős nekem ez a pasas ? - Justinnak szüksége volt egy 10 perces szünetre és ... - nézett fel - Áhh - tárta szét a karját - A lány aki nem akart felmenni a színpadra és ezek szerint a másik lány aki megfenyegette - mondta vidáman - Üdvözöllek titeket.
- Te.. - nézet rám Lori - Ismered Scooter Braunt ? Mi !? - képedt el - ezt hogy ? Ott volt ő is a repülőn ?
-  Nem..figyelj Lori..
- Várjunk. - vágott közbe - téged felhívtak a színpadra ?
- Nem tartottam olyan nagy dolognak de elakartam mondani és..
- De mi a francért nem mentél fel ??? - idegesen kérdezősködött tovább.
- Bocsi kislányok, hogy bele szólok - vett egy mély levegőt Scooter - De mi ez a repülős sztori ahol nekem is ott kellett volna lennem ?
- Az én magánrepülőm szállt le Justinért - hadartam el - most már kifáradna mert épp megvitatnánk egy két dolgot.
- Oh hát te vagy akkor Elysandra ? - kérdezte a férfi - Ezt nem is tudtam. Tudja ...
- Mondom menjen el. - mutattam az ajtóra - Köszönöm.
A férfi arcán megsértődöttség látszott, egy pillanatra talán le is döbbent, ránézett a kezében lévő halom pappírra és kiment az ajtón.
- Te honnan tudod a pasas nevét ? - kérdeztem - ki ez egyáltalán ? - mutattam háttal az ajtónak.
- Ő Justin menedzsere. Ne már Eli, hogy ezt se tudod. - képedt el.
- Te meg nem tudtad ki az a vörös hajú csaj, szóval egy ágon vagyunk. - sóhajtottam - Figyu. Ne haragudj, hogy nem mondtam el az ollg-s dolgot. Elakartam csak nem most. - öleltem meg.
- Azt nem értem Elysandra, hogy miért nem mentél fel ? - tolt el magától.
- Hát gondoltam egy rajongó biztos jobban örülne neki ha felmehetne mint én.
- Hazudsz, Te sose gondolsz más érzéseire. Na akkor fussunk neki még egyszer Elysandra. Miért nem mentél fel a színpadra ? - nyaggatott tovább drágaságos legjobb barátnőm.
- Mert fáradt vagyok Lori ! 16 óra hosszát utaztam egy kibaszott repülőn ráadásul nem egyedül. És
az egész koncerthez semmi kedvem nem volt, úgy rángattál el aztán felbaszták az agyam a hülye rajongók, egy pasas kiráncigált a színpad mögé..folytassam ? És szerinted ezek után tudtam volna jó pofát vágni a színpadon, úgy hogy nem is kedvelem Justint ?
- Szóval nem kedvelsz ? - szólalt meg egy idegen, érzelem nélküli hang a hátam mögül.  Nem ismertem fel hangjáról, de tudtam ki az.. sajnos.
- Scooter és az átkozott 10 perce ! - mondtam dühösen Lorinak majd megfordultam. Igen. Pontosan ő állt az ajtóban, Justin Bieber.
- Szia Elysandra. - köszönt mosolyogva,
- Figyelj nem úgy értettem, csak... - nem is értem miért kezdtem el magyarázkodni.
- Nem tényleg semmi gond. Legalább most már én is értem miért nem jöttél fel. - rántott egyet a vállán arcáról semmit nem lehetett leolvasni. - Csak csináljuk meg a képet és menjetek.
Justin oda ment a fényképező gép elé, megigazította a haját, és Lorettára majd rám nézett.
- Nem jöttök ? - tárta szét a karját majd Lori oda ment mellé, fura amióta bejött Justin meg se szólalt. - Elysandra ? - mondta ki a nevem ugyan olyan érzelem mentesen mint amikor belépett az ajtón és kihagyta az első mondta a száját. Vajon haragszik rám ? Nem mindegy az neki ha nem kedvelem őt ?Úgyis van még rajtam kívül pár millió ember aki nem kedveli.
- Én kimaradnák a fényképből köszi - tettem keresztbe a karom.
Semmi ellenkezés egyikük szájából se. Megcsinálták a képet és Loretta szalad is volna ki a teremből mint egy félős 5 éves kisgyerek aki zavarba jött.
- Héj Lori a poszter ! - szóltam utána.
- Nem lényeges Eli... - legyintett egyet.
- Ezt te se gondolod komolyan ? A kibaszott poszter miatt rángattál el és most azt hagynád ki? Na add ide. - vettem ki a zsebéből a posztert és ő ki is rohant a szobából.
- Jól van a barátnőd ? - kérdezte Justin.
- Nem tudom nem szokott így viselkedni. - ráztam meg a fejem - Öhm erre a poszterre tudnál adni egy aláírást ? Ezért is vagyunk..vagyis már csak vagyok itt.
- Persze. - vett elő egy tollat a hátsó zsebéből és alá is írta, én meg csak értetlenül álltam ott.
- Neked mindig van egy toll a hátsó zsebedben ?
- Tényleg csak ezért jöttél ? Az aláírásért ? - figyelmen kívül hagyta a buta tollas kérdésemet és inkább ő kérdezett.
- Igen - mondtam minő egyszerűséggel - Mi másért kellett volna ? - értetlenkedtem - Elkísértem akaratom ellenére is a barátnőmet hogy aláírathassa ezt a posztert de úgy látom nem élt a helyzettel.
- Szóval akaratod ellenére ? - kérdezett vissza.
- Figyelj nálam ez nem működik. Nem fogom kijavítani a mondatomat, hogy azt halld amit hallani akarsz oké ? - magyaráztam kissé feszülten. - Most megyek meg keresem a barátnőmet. - nyúltam a kilincs felé ámde megfogta a karom. Ránéztem kezére amint a karomat fogja aztán a barna szemeibe.
- Azt akartam hogy te gyere fel a színpadra. - jelentette ki.
Megráztam a fejem, egy szó se jött ki számon. Leráztam újait karomról majd kisétáltam az ajtón.



Egy óra múlva még a helyszínen kerestem Lorettát, a tömeg már elkezdett oszladozni. Megpillantottam hátulról egy vörös hajú lányt, elsőnek azt hittem Aubree mert ugyan olyan felszerelésben volt mint ő. Közelebbről vettem észre hogy nem. Ez nem Aubree. De mit számít hátha ez a lány látta Lorettát.
- Szia - fogtam meg a vállát.
- Bocs most nem akarok képet készíteni. - hessegetett el flegmán.
- Köszönni esetleg ? - vettem elő én is a flegma hangstílust. Felém fordult, letolta a napszemüvegét rám nézet majd vissza tolta.
- Inkább most nem kislány.
- Figyel kibaszottul nincs kedvem a kurva..
- Héj Elysandra - húzott el tőle Aubree. - Úgy látom sikerült megismerned Deirdre-t. Nyugi nem érdemes vele foglalkozni egy sátán fajzat az a csaj. - mosolygott - Jól vagy? Van valami baj ?
- Tudod, nem találom a barátnőmet akivel ide jöttem. Nem láttad ? - toltam elé a telefonom, rajta Loratta facebook profilképével.
- Uhh  sajnálom nem. Próbáltad már hívni ?
- Minimum 500-szor de kivan kapcsolva. Kevint is megkérdtem hogy segítsen megtalálni. Tudnál te is segíteni ?
- Persze. De ki az a Kevin ?
- Az egyik testőr innen. - hadartam el. Aggódtam Loriért. Olyan felkavaróan viselkedett a M&G-n. Ilyennek még sosem láttam.
- Okés akkor hol láttad utoljára ?
- A M&G-n idegesen vagy legalább is zaklatottan távozott. Azt mondta Kevin nem látta őt kimenni az épületből.
- De lehet még is kiment - gondolta Aubree - hívtad már a szüleit nincs-e otthon ?
Előkaptam a telefonom habozás nélkül és elkezdtem Carol telefon számát csörgetni. Éjfélkor.
- Valami baj van Eli ? - kérdezte Carol.
- Nincs ott Loretta ? Eltünt a M&G-ről és azóta itt keresem.
- De már hazaért egy órája. Azt mondta nekem te még maradtál mert jól érezted magad.
- Hála az égnek. - sóhajtottam egyet - Megvan - mondtam Aubree-nak - Nem nem azért maradtam mert akartam hanem mert eltűnt. Itt keresem egy órája. - magyaráztam majd leraktam a telefont.
- Köszönöm Aubree. - mosolyogtam rá - megyek fogok egy taxit és hazakerülök. Jó éjt.
- Szia ! - köszönt el Aubree.


Hogy ebben az átkozott városban sehol se lehet egy taxit fogni. Már eldöntöttem, hogy haza gyalogolok. Egyedül, a város szélén. Csupa mellék utcák és sikátorok mellett haladtam el. Csak az járt a fejembe, hogy most mi a fasz baja volt Justinnak ? Ha azt hiszi, hogy pár óra beszélgetés után ismer engem vagy épp én őt akkor nagyon téved . És mi a francért akarta, hogy én menjek fel ? Nem értem. De nem is akarok ezzel foglalkozni. A mai estével lezáródott az egész. Soha többet nem akarok hallani Biebs nevéről se. Nagy kérdés. Loriba meg mi ütött ? Esküszöm nem értem. Hogy jöhetett ekkor transzba ? Hogy fagyhatott le ennyire egy sztártól ? Miért viselkedett így mégis miért hagyott itt ? Rengeteg kérdés ami foglalkoztat engem de mégse ma akarom kideríteni. Mármint ma, mivel már ma, holnap van. Ha értitek. Majd szépen reggel rákérdek Lorettánál. Most már csak aludni akarok. Aludni, hogy elfelejtsem a ma esti traumákat. 
Egy-egy házból kihallatszott pár durva,dühös mondat. Némelyikből macskák vonyítása. Nem vagyok félős típus de... Éjfél elmúlt. Ilyenkor már otthon se járkálok ki szívesen egyedül, nem hogy egy idegen városban. Az utcákat néhány pislákoló lámpa fénye borította be. Lépteim a fülemben olyan hangosnak hatott mint egy őszi szeles napon a levegő süvöltése. A probléma akkor kezdődött amikor nem csak a saját lépteimet hallottam, hanem másokét is. Az egyik sikátorból egy csapat fiú közeledhetett. Gondoltam a hangok, a nevetések alapján. Az utcán egy kocsi se haladt végig, egy lélek nem volt a járdákon. Elakarok én menni az a sikátor mellett vagy inkább megforduljak és keressek másik utat Lorettájékhoz? A bátrabb énem győzött. Ugyan már mi bajom lehet így hajnalok hajnalán.
- Héj srácok ! - kiáltott fel az egyik. - Nézzétek már azt a dögös csajt ! - hirtelen csend lett, éreztem, hogy rám mutat az a srác. Benéztem a sikátorba de sötét volt nem láttam senkit, majd az összes felröhögött egyszerre. Valami átkozottan félelmetes volt a nevetésükben. - Kis csaj ! - ordított utánam egy másik - egy kis kézi munka ?
- Vagy száji ? - röhögtek.
Szaladni kezdtem. Általában vissza szólok valami pikánsat de most a nyelvem lefagyott, legszívesebben ordítottam volna de mintha hangszálaimat kivágták volna a torkomból.
- Na nyuszifül nem harapunk ne szaladj ! - ekkor kijöttek a sikátorból. Már vagy 15-20 méterre lehettem tőlük amikor vissza pillantottam. Maximum 12-en lehetnek akik most épp utánam jönnek. 
- Beszélj a magad nevében Derek ! - ekkor ők is szaladni kezdtek.
Lábaimat kapkodtam egymás után, akár hányszor vissza néztem egyre közelebb és közelebb jöttek. Hiába tudok gyorsan szaladni ha ők még gyorsabban. Már épp feladni akartam. Meg akartam állni és... nem ! Nem állhatok meg, Ez járt a fejemben minden gyenge pillanatomban. 
Ekkor szinte egy ordító, dübörgő hangra lettem figyelmes a hátam mögött, majd egy piros ferrari haladt mellettem, olyan tempóban amelyben én haladtam. Lehúzta az ablakot. Egy bőrdzsekis, full cap-et viselő srác ült a volán mögött.
- Szállj be ! - kiabálta túl a motor hangját. 
- Isten ments ! - futottam tovább.
- Figyelj szívi vagy ők vagy én. Választhatsz. - rántotta meg a vállát. - Ha akarod tovább megyek.
Igaza volt. Vagy ő vagy a 12 srác akik nem csak azért futnak utánam, hogy beszélgessenek. Beugrottam járó kocsiba, majd magamra zártam az ajtót, erre a srác a gázba taposott, a sötét utcán látni lehetett ahogyan a por felszáll. Még egy utolsó mondatott hallottam az egyik srác szájából " - Héj csávókám ne hogy már elvedd a játékunkat ! "
- Undorítóak az ilyen emberek - szólalt meg. - Jól vagy ? 
Megszólalni alig bírtam, csak levegő után tudtam kapkodni mégis fogaim között kipréseltem egy " jól vagyok"- omot.
- Mit kerestél késő éjjel a város legveszélyesebb környékén ? - kérdezte. 
Nem tudtam megszólalni. Egyszerűen nem ment. Transzba estem. Sokkos, sokkos állapotba. 
- Oké akkor most ide leparkolok és megvárjuk amíg kifújod magad és jobban leszel. Kérsz vizet? - bólintottam majd le is parkolt. Elő húzott egy üveg vizet majd átadta. Amikor látta, hogy jobban vagyok újra megkérdezte.
- Miért sétálgattál erre egyedül ? - kérdezte újra.
- A barátnőm itt hagyott és gondoltam fogok egy taxis - vettem egy mély levegőt - De nem, hogy taxi nem járt az utakon, még egy kocsi se. Ezért is sétáltam volna haza.
- Oké akkor most haza viszlek. - mondta majd beindította a motort. - Amúgy Nick vagyok.
- Elysandra. 
- Nem ide valósí vagyok szóval megtudnád mutatni merre is..
- Ez a gond. Hogy én sem. 

1 évad 3.epizód - The Concert

Előző részek tartalmából:
Elysandra az USA-ba repül legjobb barátnőjéhez viszont az unalmas repülőutat Justin Bieber töri meg aki ugyan úgy Ohio-ba siet. A további 8 órába szóba elegyednek és megpróbálják megismerni a másik különleges életét. Justin az aznapi koncertre meg is hívja Elit és barátnőjét ámde nemet mond majd útjaik Ohio-ban külön vállnak. Elysandra a repülőtérről kiérve barátnője, Loretta karjaiban találja magát.






- Na és milyen volt az utad ? - kérdezte Loretta ugyanazzal a megszokott széles mosolyával ami már úgy hiányzott. Éppen a  kocsijában ültünk és siettünk a házukhoz.
- Furcsálltam, hogy még nem kérdeztél rá ki is szállt fel a gépemre. - kacagtam fel.
- Gondoltam ha tényleg bekövetkezett volna a sejtésem, hogy melléd egy igen nagy sztár fog felülni akkor már rég elmondtad volna. - rántott egyet a vállán és továbbra is az utat nézte.
- Hát Lori.. Az nem olyan biztos.
- Micsoda? - emelte fel a hangját kíváncsiskodóan mire én már szinte azt hittem, hogy nyomni fog egy satuféket.
- Nyugi nem olyan nagy szám. Csak Justin Bieber volt - legyintettem.
- Komolyan? Nem olyan nagy szám !? - nevetett miközben minden mondata felénél rám tekintett - Justin Bieber maga az Isten ! Láttad te már a felsőtestét? Lefogadnám az alsó teste se rossz !
- Elég Lori ! - nevettem - nem nem láttam a felső se az alsó testét oké ? Most egy normális kiruccanás miatt jöttem ide.
- Na és beszéltél vele ? Tudod hogy ma lesz itt egy koncertje ?
- Tudom és meg is hívott rá..
- Uh Eli menjünk el ! - kiáltott fel.
- Ne hülyéskedj - nevettem - dehogy megyünk el még a zenéit se szeretjük.
- Beszélj a saját nevében. Én kifejezetten csípem a zenéit és e különleges alakalomból te is fogod. Ha másért nem a felsőteste miatt.
- Mi!? Ez ismét egy nagy baromság - nevettem - A felső teste miatt nem fogom megszeretni a zenéit.
- Csak ma éjjelre kérlek ! - állt le a kocsival a házuk előtt - Szemügyre vehetnéd a testét, Gondolj bele ő egy világsztár  Eli. Amúgy is hívatottak vagyunk a bulira. - állította le a motort majd rám pillantott.
- De én most nem emiatt jöttem ide Lori. Nem akarok pasizni se. Fáradt vagyok és a fejem is fáj. - szálltam ki a kocsiból. - Amúgy is Justin szerintem nem olyan aki benne lenne egy éjszakás kalandban. Sokkal kifinomultabb és romantikus. Tökre az ellentétem. - magyaráztam és kivettem a bőröndömet a csomagtartóból.
- Na ne mond hogy egy olyan srác nem feküdne le egy ilyen bomba csajjal mint te. Ő is pasiból van..szerintem.
- Lehet hogy pasiból van de ő teljesen más. Nem tudom miben..
- Oh én tudom ! Gazdag, övé minden csaj, bejut minden buliba, van egy csomó menő kocsija.. soroljam? - mentünk be a házba - Jaj azt még nem tettem hozzá hogy ma akár tetszik, akár nem elmegyünk a koncertre !

Szó nélkül hagytam kijelentését mert így se úgy se megyek el a koncertre. Köszöntem Lori szüleinek, Carol-nak és Mason-nak, felvittük az emeletre a cuccaimat majd Carol a vendégszobába vezetett. Mindig eltévedek a házukban. Csak a konyhát és Lori szobáját találom meg. Ezért is van az hogy mindig amikor itt vagyok náluk  Lorival alszok és nem a vendégszobában. Szerintem ez most is így lesz.
- Figyu... - vakarta meg a tarkóját Lori - figyelted az utat a szobához ? - mutatott az ajtóra.
- Igazság szerint..- pattantam fel az ágyról.
- Oké akkor az én szobámba alszol - húzott maga után kacagva - már bekészítettem a plusz matracot. De viszont ha pasit hozol fel akkor azt inkább a vendégszobában... vagy amelyiket megtalálod. - legyintett.
- Nem fogok pasit felhozni - nevettem - mondtam már Loretta én nem ezért jöttem ide. Otthon is megtehetem..
- Sőt meg is teszed - folytatta tovább a nevetést. Nagyon jó kedve van. - na de tényleg te családtag vagy és nem egy vendég ügye te is tudod ?
- Persze - értünk be Lori szobájába - Mik ezek a poszterek..képek a falon? - kérdeztem mosolyogva.
- Te is tudod hogy imádok sorozatozni ! Ezek meg a legértékesebb darabok azért vannak bekeretezve. Norman Reedus ezt a The walking dead-es poszter írta alá látod ? Ezt pedig a Teen Wolfból Dylan O'Brien. Itt pedig Ian Somerhalder aláírása. Ma pedig - vett elő egy Justin Bieberes posztert - ez a kicsike következik. - mutatta diadalmasan.
- Várj ! - ráztam meg a fejem - Az érthető hogy a kedvenc sorozataidból van pár aláírásod azoktól akik a legjobb karaktereket valósítják meg..Tényleg Damon, Daryl, Stiles..fú csodás ! De Justin nem színész - nevettem - tőle minek akarsz aláírást ?
- Tudod.. -kezdte.
- Állj! Ha ebből a poszteres dologból azt akarod kihozni, hogy menjek el ma veled a koncertre akkor ne is próbálkozz Lori.
- Jaj ne már. - tiltakozott - Nem fogsz belehalni. Lehet még az After Party-ra is meghívnak minket ha Justin meglát téged az M&G-n.
- Na várjunk csak.. nem elég hogy bele akarsz rángatni egy olyan zeneileg távol álló tőlem koncertre ahova soha életembe nem terveztem elmenni..most még az M&G-re is berángatnál és az utána lévő afterre is ? Lori mondtam már neked hogy fáradt vagyok !? - dőltem bele az ágyba.
- Miért szerinted hol kérjek tőle aláírást? Koncert közben ugorjak fel hozzá hogy " héj adj már egy aláírást erre a poszterre hogy kirakjam a falamra azután nyugodtan folytathatod a boyfriend éneklését." Komolyan Eli? Komolyan így képzelnéd el ?
- De nem akarok menni. - nyafogtam.
- Kérlek Eli Lééégyszi ! - kényeskedet.
- NEM ! - mondtam határozottan.
- Lééééééééééégysziiiii!!! - nyújtotta el ezt a szót.
- Semmivel se tudsz meggyőzni nem megyek és kész vegyél rá valaki mást nekem ehhez nincs kedvem.
- Semmivel se tudlak meggyőzni ? - kérdezett vissza elgondolkodva.
- Semmivel ! - hangom továbbra is határozott volt.
- Emlékszel még 2012 nyarára ?
- Öhm..nagyjából !?
- És a táborban amikor megvédtelek a publikus megalázásodtól ? - az ördögi mosoly végighúzódott csöppnyi arcán.
- Na ne..
- Emlékszel akkor mint mondtál ?
- De az rég volt. - tiltakoztam.
- Azt  mondtad egy örök életre hálás leszel és hogy bármire megengeded hogy rávegyelek.
- A mondatod másik felére nem nagyon emlékszek drága Lori. Ez a hálás leszek az igen ..de a többi..
- Oké azt nem mondtad hogy bármire rávehetlek de az végül is beletartozik az "örökre hálás leszek" kijelentésedbe.
- Ne csináld ezt velem kérlek,
- Na szóval Elysandra akkor van 3 órád az alvásra és 2 órád az elkészülésre. Most megyek nekem is van egy kis dolgom de 9-re készülj el ! - ballagott az ajtó felé.
- Loretta ! De én tényleg nem akarok..
- Nem érdekel ! Jóéjccakát ! - csapta rám az ajtót én pedig beledőltem háttal az ágynak és a plafont kezdtem el bámulni arra gondolva, hogy 8 órát végül is kibírtam Justin társaságában.. talán ez a pár óra se lesz vészes.

*5 órával később*

Nem hiszem el, hogy egy Justin Bieber koncertre készülődök. Egyszerűen nem hiszem el ! És ez most nem az a " úristen nem hiszem el mindjárt látni fogom Justin Biebert" hanem az a " nem hiszem el hogy képes volt Lori erre rábeszélni". A fejem továbbra is sajgott. Hülye időeltolódás. Hülye karrierválasztás. Hülye Justin. Hülye én..
Sose gondoltam volna hogy egyszer elmegyek bármilyen pop koncertre. Most egyszerűen fejbe lőném magam. És még az M&G is.. ( sok sok sírós smile. )
Totyogtam lefele a lépcsőn a magassarkúmba. Na jó viccelek. Én és a magassarkú valahogy sose voltunk jó barátok.
Reméltem amikor leérek a konyhába Lori ott vár majd. Mivel a szobájában nem volt, és körülbelül kétszer is be jött hozzám az alábbi 5 órában, hogy " fel keltél már? Oh felébresztettelek. Tudod készülnöd kellene a koncertre" meg még egyszer bejött meggyőződni arról hogy nem-e aludtam vissza és hogy ő is elkészüljön. Viszont a konyhában nem Lori volt ott hanem Carol.
- Szia - köszönt.
-Hello. Segítsek valamiben ? - odamentem melé és megnéztem mit is csinál - Hm biztos finom lesz jó az illata.
- Szereted a spagettit? - kérdezte - Gondoltam mielőtt elmentek a koncertre ennetek kellene valamit. - kedveskedett.
- A spagetti ahww isteni kaja jó lesz. Ne is emlékeztess, hogy most egy Bieber koncertre megyünk. Próbálok nem erre koncentrálni. - panaszkodtam.
- Nagyon nem akarsz elmenni ? - kacagott.
- Hát nagyon nem. - ráztam a fejem.
- Mesélte Lori, hogy kivel utaztál ma. Ennyire borzalmas egy celeb személyisége ?
- Nem. Jó fej volt Biebs. Csak nem szeretem a zenéit és semmi kedvem a koncertre elmenni. De hát Lori tudod..
- Tudom. Akaratos. Rám ütött. - nevetett.
- Szóval ha azt mondanám hogy nem akarok enni spagettit akkor addig nyaggatsz ameddig meg nem eszem?
- Végül is rátapintottál a lényegre.
Megterítettem az étkezőben ameddig Carol az utolsó simítást végezte az isteni kaján. Épp hogy végeztem az ajtón betoppan az akaratos hercegnő.
- Eli gyere itt a taxi menjünk ! - toporzékolt Lori.
- De hát.. - mutattam a tál spagettire ami már az asztalon volt.
- Köszi anya a finom kaját majd ha hazaérünk megesszük de sietnünk kell - megfogta a karom és húzott maga után - gyere már Eli elkésünk.
- De hát.. - kezdtem megint bele.
- Loretta ! - szólt utána Carol - leülsz és megeszed !
- Anya elfogunk késni mondom hogy majd megesszük ha hazaértünk !
- Nem hiszem el. Elysandra és én itt sürgünk forgunk hogy leülj és egyél a koncert előtt épp hogy haza érsz és már mennél is ? Loretta ülj le ! - ragaszkodott a saját elvéhez Carol.
- Elysandra mond már meg anyámnak hogy elkésünk mert rám nem hallgat. - tiltakozott továbbra is Lori.
- De hát Lori.. - próbálkoztam újra ugyan azzal a mondattam. Figyelitek ? Egy szóval előrébb jutottam mielőtt Lori beleszólt volna.
- Na jó - húzott kifele az ajtón - Szia anya majd legközelebb folytatjuk ezt az érdekes beszélgetést.
Olyan erősen és gyorsan toloncolt ki az ajtón hogy egy " Viszlát Carol" mondat se tudta elhagyni a számat. Na gyerekek. Ez történik ha két óriási szembe álló akarat ütközik. Elysandra kussban marad.

Sikítozó lányok ezrei, fények, bömbölő zene, lökdöső emberek. Miért istenem ? Miért !? Egész úton idefele csak az járt a fájó fejembe, hogy hogyan is tudnák megszökni. Ilyenkor hol van superman, matman vagy pókember ? De úgy látszik egy ekkora probléma túl nagy feladat nekik mivel már itt vagyok a koncerten és az emberek visszaszámlálnak. 3, 2... és elsötétedett minden.
És már Justin a színpadon is van. Valami "egész világos" zenével kezdi. Fúj. Szerelmes. Mondjuk a hangja nem olyan rossz de ha egy kicsit változtatna a zene dalszövegének jelentésén talán még hallgatnám is. Kinézetre hmm nem rossz. A stílusa egész jó, olyan hip-hop -os.
Az emberek körülöttem idegesítőek de nagyon ! Sikítoznak és ugrálnak, a lábamat már nem érzem. Már épp beakartam szólni az egyik orgazmusos kis csajnak amikor Lori rám szólt.
- Meg ne próbáld ! A belieber erő kivégezne téged az tuti fix ! Csak.. tűrd el.
- Én.. elmegyek a mosdóba - kiabáltam bele Lori fülébe.
- Nem ! - szorította meg a kezem - ismerlek Eli. A koncert végére jönnél csak ki a mosdóból. Ilyen szar?
- Hát a zene tűrhetőbb. De ezek a lányokat nem bírom. Legszívesebben felgyújtanám az egész helyet.
- Akkor nézd a háttértáncosokat és a koreográfiákat !
Ez nem is rossz ötlet. Gondoltam magamba. És máris a lenéző tekintetemet levettem az idegesítő lánycsapatról és a színpadot kezdtem el kémlelni. Nem is rossz. Annyira összeszedett volt az egész és érdekes. Profi az egész. A lépések a ritmus minden passzol. Ahogy észrevettem JB-kének se megy rosszul a táncikálás. Habár a táncosoknak jobban megy mint neki de ő is odateszi magát. Első sorból minden jól kivehető volt. Habár a nyakam kiállt a folyamatos felfele nézésből de azt hiszem sikerült Lorinak elfelejtetni velem az érzelmileg túltengő lányokat.
Már éppen kezdtem élvezni a koncertet és nem annyira utálni mindenkit a  közvetlen környezetemben amikor egy kéz ragadott meg. Húzott maga után én pedig minden erőmmel próbáltam tiltakozni. Nem ment. Erős volt. Vissza tekintettem Lorira de ő csak ugrált ott és észre se vette hogy épp elrabolnak.
- Engedjen el ! - kiabáltam - hova visz ? Megőrült ember !? - ordítottam de kétség nem fért ahhoz hogy ő nem hallja a zenétől.
Már nem küzdöttem de a kezemet továbbra is fogta. Egy közepes méretű pasas volt de ahhoz képest elég erős. Amikor a színpad mögé vitt újra elkezdtem rángatni a kezem mire megfordult és velem szembe került.
- Maga megőrült !? Hova a kurva életbe rángat engem ? Eresszen el most vagy feljelentést teszek ! - fenyegetőztem.
- Nem tudod ki vagyok ? - kérdezte meglepődten a férfi.
- Ilyen helyzetekben azt szokott történni hogy kijelenti maga az apám de csak hogy szóljak. Nekem van apám.
- Nem - mosolygott - Scooter Braun vagyok és nem az apád..remélem. De most gyere mert elkésünk.
- Hatásos bemutatkozás de attól mert tudom a nevét nem  fogok magával menni. Amúgy is hova kellene mennem ?
- A színpadra. - magyarázta.
- Na az kizárt - nevettem - de minek is ?
- Minden koncerten kiválasztunk egy lányt akit felhívunk a színpadra hogy Justin szerenádot adjon neki.
- Szóval jelen esetben én ? - nevettem miközben magamra mutattam. - Kizárt ! - tiltakoztam.
- Egy ilyen lehetőséggel mindenki élni szokott.
- Csak hogy én nem vagyok átlagos. - fejeztem be a beszélgetést és hátat fordítottam neki,
- Figyelj - fordított vissza. - Elhiszem hogy ideges vagy hiszen eddigi életedben álmodni se merted hogy felmenj az imádott Justinodhoz a színpadra de itt a lehetőség. Ragadd meg !
Nem tudtam megszólalni. Úgy elkezdtem nevetni, hogy már a hasamban az izmok beleremegtek.
- Valami vicceset mondtam ? - kérdezte a férfi.
- Hogy én.. - folytattam nevetve - egész életemben erről álmodjak ? Nem bírom - támaszkodtam meg a térdemen.
- Szóval te..
- Pontosan. Én nem egy kibaszott rajongó vagyok sőt még erre a koncertre is csak úgy jöttem el hogy megfenyegettek. - magyaráztam - én most visszamegyek az első sorba "élvezni" a koncertet te pedig keresel egy bugyijába locsogó kislányt oké ? - mutattam neki az egyik kezemmel egy lájkot és vissza mentem a nézőtérbe.

Loretta már nem ugrált és a koncertet se élvezte. Idegesen tekintett jobbra és balra. Mikor meglátott kihúzta magát és egy nagy levegőt vett.
- Te meg hol voltál ? Már azt hittem kimentél összebunyózni az egyik csajjal.
- A mosdóban voltam. Bocs hogy nem szóltam de ha szólok nem engedtél volna ki és láttam mennyire beleéled magad a zenébe.
- Oké. Na pszt. Most jön az OLLG ! Kíváncsi vagyok melyik szerencsés lány megy fel.
Valójában én mentem volna fel csak olyan jószívű vagyok hogy odaadtam a helyet egy nagyobb JB rajongónak. - gondoltam magamban.
Justin össze vissza ugrált a színpadon a zene elején aztán a lány is felkerült a színpadra. Justin arcán valami érdekes tekintett került elő. Ha ismerném a tekintete jelentéseit azt mondanám hogy csalódottság és egyben bánat. Gondolom szebb csajra számított habár melyik lány szép úgy hogy sírva és remegve megy fel ?
Végig gondolva hogy én legyek a lány helyében.. hányinger kerülgetett. Nem nem nem és nem ! Soha ! Annyira alázatos az egész, a zene szerelmes és ez a simogatás, virág..szerenád. Nem ! Undorító !
A csajszi lement Justinnal.
- Egy kis digi dugi az ollg-vel a színpad mögött - nevettem.
Lori is nevetett a kijelentésemen ám nem csak ő hallotta hanem még néhány nyifinyafi kis csaj akik elkezdtek össze súgni a hátam mögött és gonosz pillantásokat vetettek rám. Justin megmentette a beliebereit a súlyos haragomtól ugyanis visszatért a színpadra. Belekezdett az éneklésbe és a háttértáncosai is elő bukkantak. Őket kezdtem el csodálni. Milyen jól nyomják. Bámulatos !
Justin épp a színpad azon részén volt ahol a nézőtéren mi voltunk. A csapat lény ( inkább már nem szólítom őket lányoknak ) elkezdtek sikítozni. Még jobban. Ekkor Justin lenézett és én is kivételesen rá néztem a táncosok helyett. Felemeltem a szemöldököm ahogyan ránk nézet ő pedig kacsintott egyet majd a lények még hangosabban ugattak, sikítoztak mire a két kezemet a fülemhez szorítottam. JB elmosolyodott és tovább táncikált a másik irányba.
- Láttatok ? - kiabálta az egyik lény. - Rám kacsintott !!! - visítozott tovább.
- Nem ! Rám kacsintott ! Éreztem ahogyan a tekintete az enyémbe fúródott.
- Te ribanc nem mert rám ! Érted !? Ő az én férjem ! - vitatkoztak tovább. Nagyon jól szórakoztam abban a pillanatban.
- Eli. Ügye tudod hogy rád kacsintott igaz? - nevetett Lori.
- Biztos - nevettem tovább - olyannyira biztos hogy az a csaj JB felesége lesz.

Végre vége. - gondoltam amikor mentünk ki a koncert helyszínéről. Jó volt jó volt de többet nem kérek belőle köszönöm. Már csak egy M&G és örökre elfelejthetem ezt az egészet. Furcsa érzés volt Justint a színpadon látni. Teljesen más oldalát láttam meg a színpadon mint amit a repülőn látta
m. Sokkal magabiztosabb volt és és..más. A mozgása a beszéde a mimikái. Nem mintha a repülőn nem lett volna magabiztos de nem tűnt olyan nagy sztárnak mint most. Talán a rajongó tábor miatt.
Épp a szomszédos épületbe előtt voltunk várva a M&G-re, hogy Lori találkozhasson Justinnal. Közben kitárgyaltuk a koncerten történő érdekességeket. Nem tartottam olyan nagy dolognak, hogy elmondjam Lorinak az OLLG-s dolgot majd talán később ha lecsillapodnak a kedélyek, A nagy sárga épület előtt pár magas biztonsági őr állt és engedték be az embereket.
- Sziasztok. A jegyeket kérném. - mondta az egyik férfi.
- Tessék - nyújtottam át.
- Olyan ismerős vagy.. - nézet rám gyanúsan.
- Öhmm. Nem tudom. Biztos össze keversz valakivel.
- Nem, nem. Tudom hogy láttalak már valahol de nem tudom hol.
- Kevin hagyd már lányokat engedd be őket - szólt rá a kollégája.
- Talán - szólt közbe Lori. - Nem a repülőn találkoztatok ? - kérdezve egyszer rám majd arra a bizonyos Kevinre nézve.
- De ! - csettintett egyet a testőr. - Azt mondta  főnök hogy nem jössz a koncertre.
- A főnök ? - kérdeztem vissza.
- Eli. - fogta meg a vállamat Loretta - Bieberre célzott.

Végül egy kisebb beszélgetés után bejutottunk a találkozóra. Bent óriási világosság volt és rengeteg ember. Voltak ott stáb tagok, testőrök, háttértáncosok, rajongók és persze én aki egyik csapatba se tartozik bele. Egy szőke 30 éveibe járó vékony nő, és Kevin segítségével nem kellet kiállnunk a sort amiért nagy hálával tartozok nekik .Minél hamarabb otthon annál jobb.
- Bocsi - fordult meg egy alacsony vörös hajú lány aki nekem ütközött.
- Semmi gond. - mosolyogtam vissza rá -  Amúgy jó volt az a step out mozdulatod. Nekem nagyon tetszett.
- Oh egy kolléga ? - kérdezte a vörös hajú lány - Aubree Strom - nyújtotta a kezét.
- Nem vagyok háttértáncos de sok közöm van a hip hop lépésekhez - nyújtottam én is a kezem - Elysandra Quinones.
- Várjunk  te vagy az a megmentő csaj aki elhozta a főnököt New Orleans - ból ?
- Azt hiszem igen.  Habár nem értem...
- Loretta és Elysandra - szólt Kevin - Ti jöttök !
- Örülök hogy megismertelek Aubree. Ügyesek voltatok ma sok sikert a többi koncerthez. - simogattam meg a vállát és mentem Kevin és Loretta után. Végig néztem a soron és észrevettem azt a néhány lényt akik mellettünk voltak az első sorban. Féltékenyen néztek rajtunk végig majd az egyik akit ha jól tudom Bieber jövendő felesége meg nem szólalt.
- Itt mindenki kiállja a sort ti meg csak úgy beelőztök ? - kiabált utánunk.

- VIP szekció ribanc - mutattam be neki és mentünk is tovább, be egyenesen az ajtón ahol a szeretett Justin Biebernek kellene lennie,

1.évad 2.epizód - Traveling Companion

Előző rész tartalmából: Elysandra Quinones a gazdag családból származó lány, elutazik az Egyesült Államokba, ámde az útját megzavarja hogy a gépe leszáll New Orleans-ban. Egy különleges ember száll fel mellé.

- Hello - köszönt - nem lenne gond ha leülnék melléd ? - kérdezte Justin Bieber. 

Nincs elég szék ezen a gépen? - gondoltam magamban. Tehát Lori-nak igaza volt. Tényleg egy ismert ember száll fel a gépemre. Amit nem értek. Miért is akar leülni mellém !?
- Dehogy - mosolyogtam rá majd helyet foglalt.
- Justin Bieber - nyújtotta a kezét.
- Elysandra Quinones. - fogtam meg a kezét.
- Köszönöm, hogy leszállt a géped. Tényleg. Ha nem tudtam volna eljutni a mai nap folyamán Ohio-ba sok ember csalódott lenne. Tehát az ők nevükben is köszönöm. - mosolygott továbbra is.
- Semmiség - vontam meg a vállam - szerintem úgyse lett volna más választásom.
- És honnan indultál el? - kérdezte még mindig mosolygósan.
- Rio-ból - Ohio-ba. 8 óra fárasztó út már mögöttem van. 
- Akkor ez a New Orleans-os leszállás amolyan félutas pihenő volt. - vakarta meg a tarkóját majd lekapta a kalapot - És ott Brazíliában mivel foglalkozol? 
- Öhm. Ezt hogy érted? 
- Tudod. Modell, színész, előadó, youtubos stb. Melyik dolog miatt lettél híres ? 
- Én híres ? - nevettem - Nem, nem foglalkozok semmivel. Miből gondoltad ?
- Egy 18 - 20. életévében járó fiatal lány aki mellesleg gyönyörű egy magán repülő géppel utazik egyedül, Brazíliából az USA-ba.  Gondoltam egy átlagos lány nem így közlekedne. Meg azért... csak a híres emberek nem jönnek lázba ha találkoznak egy másik sztárral.
- Ki mondta hogy nem vagyok lázban? - nevettem és elővettem a 14 éves Elysandra énemet - Jézus Istenem - döbbentem le - JUSTIN BIEBER LEÜLT MELLÉM ÉS BESZÉLGET VELEM ! - sikítoztam majd nevetésbe fulladtam.
- És még vicces is - nevetett Justin. - Na de komolyan. Mivel foglalkozol ott Rio-ban? - vette komolyra a szót.
- Mondom hogy semmivel. - magyaráztam - ezért is utazok valójában Ohio-ba. Hogy eldöntsem milyen pályát válasszak.
- Van valami hobbid? - kérdezte.
- Ez hogy jött? - kérdeztem vissza.
- Na válaszolj ! - szólított fel - Segíteni akarok ! 
- Hát jógázok és edzek is. Napi futás, tánc stb.
- Sportember. Ezek tesznek boldoggá nem? Akkor ilyen úton indulj el. Személyi edző például.
- Nem is tudom. Inkább csak azért csinálom ezeket a dolgokat, hogy egészséges és fitt maradjak. Nem mondhatnám hogy annyira szeretem..csak egyszerűen muszáj. Meg hát. Nem ilyen dolgokra gondoltam..személyi edző. Jézusom. - nevettem.
- Oké még csak 5 perce ismerlek nem adhatom így elsőre a legjobb tanácsokat - kacagott - és a tánc? 
- A tánc az más. - vettem egy mély lélegzetet - Imádom. De csak egy hobbi. Nem lehet megélni belőle.
- Dehogy nem ! Ha szereted csinálni akkor bármi lehetséges. Ez legyen előtted. 
- Oké tegyük fel hogy a táncból szeretnék karriert építeni. De mégis mit lehetne a táncból előhozni ami nem tánctanár ? 
- Rengeteg lehetőség van. Ott van például a háttértánc, vagy a táncos színészek, koreográfus stb.
- Igen. Van 12% hogy befusson az ember hip-hop táncosként. Nem érné meg. - vontam meg a vállam.
- Te tudod. De azért gondold át. A legjobb érzés amikor megküzdesz valamiért. De ha nem lenne gond most aludnák egyet. Pár óra múlva lesz egy fellépésem és..
- Rendben nyugodtan. - vágtam közbe majd vissza fordultam az ablak irányába. 

Remek beszélgetést folytattam Justin Bieberrel. Gondoltam végig nem túl lelkesen. Sose csíptem őt. Igaz most ez az első alkalom hogy találkozok vele de a véleményem továbbra se változott. Máris tanácsokat osztogat és okoskodik. Dicsekedik a fellépésével, és túl nagy az önbizalma. Még hogy egy átlagos lány mindig lázba jön hogy ha vele találkozik. Mekkora ego. De legalább megköszönte azt az egy óra késést amit okozott nekem. És most mögöttem alszik valahol. Talán nekem is ezt kellene tennem. Aludni egy jót. Kezemet a székem karfájára tettem és hagytam, hogy elnyomjon az álom. Amikor már úgy éreztem nincs vissza út, hogy ébren maradjak. Egyszer csak  súlyt éreztem meg a jobb kezemen ami a karfán volt. A szemem mintha kirobbant volna, nyitódott ki. Tekintetemet a kezemre szegeztem, amin egy másik, kitetovált kéz telepedett meg.  A kéz gazdájára ugrott a szemem. 
Justin legnagyobb meglepetésemre továbbra is mellettem ült, szeme csukva volt és lassan vette a levegőt. Arca formáját kezdtem el kémlelni miközben belülről valami megmagyarázhatatlan melegség töltött el. Gyorsan elvettem a kezem és ellentétes irányba fordítottam a fejem majd elaludtam.

* 3 óra múlva * 

Nyújtózkodva keltem fel a bőrülésben. Kezem a zsibbadt nyakamhoz tévedt majd ki masszíroztam. Mellettem lévő székre pillantottam. Sehol senki. Egy kő esett le a szívemről. Szóval csak álmodtam. Ez az egész Justin Bieberrel való beszélgetésem csak egy álom volt. Soha többet nem fogok utazás közben híreket hallgatni ha ilyen rémálmaim lesznek utána. Soha többet ! Megkönnyebbülve dőltem vissza a székre majd elkezdtem hálát adni Istennek amikor..
- Hát felkeltél - huppant mellém a székbe Justin.
- Oh remek -kezdtem flegmán.
- Valami gond van ? - kérdezte - Rosszul aludtál ? 
- Eléggé. - mormogtam - Még hány órát kell ülöm ezen a kibaszott gépen ? 
- Már kevesebb mint 5 óra. Kibírjuk. - mosolygott. - Valamin rágódtam..
- Na mond - vágtam rá szemrehányóan.
- Ohio-ba csak a karrier választás miatt mész vagy van más oka is ?  kérdezte.
- A legjobb barátnőm ott lakik és már egy éve nem láttam. Gondoltam meglátogatom és együtt választunk valami olyat ami érdekelne bennünket a későbbiekben. - magyaráztam.
- Értem. Hmm ma lesz egy kisebb koncertem Ohio-ban ha gondolod adok ingyen jegyet és eljöhetnél a barátnőddel. 
- Köszi de szerintem kihagynám. Van más programunk. - mosolyogtam.
- Valami azt súgja hogy nem nagyon csíped a zenémet. - tért rá a lényegre.
Valójában téged se csíplek - gondoltam magamban.
- A stílusomhoz közelebb áll a pörgősebb, durva számok mint az ilyen érzelgős cuccok. Már bocsi. - kacagtam.
- Akkor nem vagy az az érzelgős lány..
- Nem. Egyáltalán nem. - ráztam a fejem - Amolyan bulizós lány vagyok aki leszarja mások véleményét és más érzéseit.
- Totálisan az ellentétem vagy ! - nevetett Bieber.
- Na ne mond hogy nem szeretsz bulizni ! Azt nem hiszem el.
- Na jó. Ez talán közös. Én inkább próbálok más érzéseire hatni, másokat boldoggá tenni. 
- Nem én sose tudnák más érzéseivel foglalkozni. Csakis a családom és Loretta érdemli ezt meg.
- Akkor a pasik.. Mármint. Sose voltál még szerelmes ? - kérdezte.
- Ezt eltaláltad - mosolyogtam - Sose tudnák egy srácot szeretni. Egyszerűen nálam ez tabu.
- Oh pedig szerelmesnek lenni nagyszerű érzés. Szeretni és szeretve lenni. Mindent együtt csinálni, megbízni a másikban,  romantikázni..
- Fuj ! Nem ! Ez az egész nagyon távol áll tőlem. - nevettem - Romantikázás a kötöttség ... Borzalmas ! 
- De nem is hiszel ebben ? - kérdezte - Hogy egyszer szerelembe eshetsz?
- Abban sem hiszek hogy a párok szerelmesek lennének egymásnak. Az egész amit éreznek az csak vágy. Nem szerelem. - nevettem.
- Honnan tudod ha sose voltál még szerelmes ? 
- Keresztkérdésre nem számítottam - kacagtam - Csak tudom. Ha valaki szereti a másikat akkor egy x idő után nem hagyná el. De mégis elhagyja. Mert nem szerette. Csak a vágy amit érzet már nincs meg benne és kész.
- Érdekes felfogás Elysanda. Nagyon érdekes.


Ki gondolta volna, de Justin Bieberrel való beszélgetésem nem úgy alakult ahogy bármelyik rosszul megtervezett álmomban történt volna. Egy értékes embert leltem felfedezni személyiségében. Úgy éreztem, ebben a röpke pár órában, hogy valaki aki talán megért engem ebben az átkozott világban. Feldobta a fárasztó utazást az a tény, hogy nem egyedül szerencsétlenkedek egy gépen. Hogy volt kivel megismerkednem, hogy volt kivel beszélgetnem. Nem szerettem embereket megismerni. Elmesélni nekik az érzéseimet, a múltamat, a történetemet, hogy majd a végén kiderüljön hogy nem voltam neki szimpatikus. De ebben a helyzetben nem volt más választásom és nem bántam. 
A további 5 óra szinte elrepült Justin társaságában. Olyan érzéseim voltak az utolsó pár órában mint egy éjszakai kalandnál ; soha többet nem látom ezért ki kell élveznem. Muszáj kikérdeznem arról hogy milyen sztárnak lenni. Milyen ha az emberek oda vannak érted. Kikellet használom ezt az utolsó pár órát hogy élvezzem ezt a beszélgetést. Soha többet nem lesz még egy ilyen alkalmam. 
A kérdéseimre sorba megkapta a legmegfelelőbb választ, a lehető legőszintébben.

- Főnök - jött oda hozzánk Justin egyik testőre - Elnézést a zavarásért, de pár perc múlva leszáll a gép.
- Végre - sóhajtottam.
- Köszönöm Hugó hogy szóltál. - bólintott Justin majd a testőre vissza ment hátra.
És úgy is lett. Pár perc múlva leszálltunk a gépről.

- Tényleg nem tudsz eljönni a mai koncertre ? - kérdezte amikor a reptér fele mentünk be.
- Tényleg nem. - csóváltam a fejem. 
- És ameddig itt vagy te is és én is Ohio-ban nincs kedved össze futni ? 
- Aranyos vagy de nem. Nem ezért jöttem most ide. - nyitottam be az üvegajtón és bementünk.
- Akkor itt vége szakad a mi kis románcunknak - sóhajtott mire csak elnevettem magam - Most búcsúzásként megölelnélek de tudom.. nem vagy az az érzelgős típus. 
- Bizony - nevettem - Lent várnak már Lorettá-ék. Most megyek. Sok szerencsét a fellépéshez.
- Neked meg a karrier választáshoz. Szia Sandra.
- Hello. - köszöntem el. 

A mozgó lépcsőn lefelé eltöprengtem . Komolyan Sandrának hívott? Soha senki ezelőtt nem hívott Sandrának. 
A teremben sehol se láttam Lorettát, se egy Elysandra feliratú táblát. Kimentem a reptérről. Sose bírtam a tumultusokat így az utcán találtam magam. Épp tárcsázni akartam volna Lori számát amikor egy lány felém szaladt és csak az utolsó pillanatban vettem észre, amikor már szorosan ölelt hogy igen. Ő Loretta az egy éve nem látott barátnőm ! 

1.évad 1.epizód - The Journey

Szörnyű, egyszerűen borzasztó érzés, amikor az ember csak magára számíthat. A közvetlen környezetében nincsen olyan ember akiben megbízhat, akinek elmondhatja a problémáit, akivel együtt elmehet moziba vagy akár bulizni. Magány. Ez a szó jellemez engem. Tömör magány. De nem is számíthatunk másra, hiszen ha egy kicsivel is kilógunk a tömegből akkor máris negatív illetőt kapunk. Az egyetlen vétkem, hogy élvezem az életet, hogy a pillanatnak élek. Meg hát, a családom kicsit sem átlagos. Rio de Janeiro -ban születtem és itt nőttem fel a lehető legjobb körülmények között. Egyke létemre a szüleim mindet megadtak nekem; a legjobb oktatástól kezdve a legnépszerűbb dolgokig. Talán ez az az ok amiért a velem egykorúak nem kedvelnek. Hogy mindent megkapok. 

- Elysandra ! - nyitott be édesanyám az ajtón - Kedd van ! Ami azt jelenti..
- Tudom, hogy holnap Szerda van anya. - húztam magamra a takarót - csak még adj 1 egy órát, hogy aludjak légyszíves !
- Ha alszol még egy órát nem lesz időd mindenre. - húzta el a sötétítő függönyt anya. - Be kell pakolnod és azt mondtad, hogy indulás előtt elakarsz menni még egy táncórára.
- Már bepakoltam. - mormogtam a takaróm alól. - És Steven 2-kor tart órát. - hirtelen felpattantam az ágyamból - Anya! Szóltál Hanna-nak hogy ma vásárolnunk kell ? 
- Beszéltem vele, de nem tud ma elmenni veled. - adott egy puszit a homlokomra - Gyere majd le reggelizni.
- Mi az hogy nem tud eljönni velem ma? - keltem ki magamból - Ő a stylist-om ! Muszáj segítenie mit vegyek fel az útra ! 
- Elysandra már 18-éves vagy, nem hiszem el hogy nem tudod egyedül kiválasztani mit fogsz felvenni. Azt se értem, hogy az útra miért kell külön vásárolnod. A gardróbod nagyobb mint a szobád és tele van olyan ruhákkal amit egyszer se vettél fel.
- Ezt nem érted anya. Holnap az USA-ba megyek. Lorettához. Tudod hogy már egy éve nem láttam ügye?
- Azt is tudom hogy minden nap beszéltek és azt is hogy rengetegszer jártál már az Egyesül Államokban. -  kiment a szobámból.
- De az más volt ! - kiabáltam utána - Veletek mentem és nem egyedül !

Egy mély sóhaj kíséretében vissza dőltem az ágyba és a plafont bámultam. Loretta az a személy akit a legjobb barátomnak nevezhetek. Nem mintha lenne más barátom. Az emberek általában csak a pénz vagy a hírnév miatt barátkoztak velem. Kivéve Loretta. Gyerek korom óta ismerem, a szüleink elég jól kijöttek. Együtt jártunk általános iskolába együtt csináltunk mindent. Ameddig a családja a jobb életkörülmények miatt el nem költözött az USA-ba. Ennek már 6 éve. Azóta a mi családunk élete is megváltozott. Édesapám remek munkalehetőséget kapott és hónapokkal később ő lett a cég vezér igazgatója. Azóta több sikeres cég is az ő nevén van. Lor-al ebben a 6 éveben nem ment tönkre a kapcsolatunk. Kisebb - nagyobb időközönként hazajött pár hétre és mi is meglátogattuk őket. Ám de betöltöttem a 18. életévemet. A szüleim elengedtek világot látni, hogy találjam meg azt a munkát ami későbbiekben érdekelhetne. Próbáljak meg karriert választani az USA-ban. Tavaszi szünet van azoknak akik iskolába járnak. Lorettával megbeszéltük hogy ebben a 2 hétben amit ott töltök náluk, megtaláljuk majd azt a pályát, ami érdekelne minket. De ennek nem látom esélyét. Sose töprengtem azon mi is akarok lenni. Túl kényelmes az életem, hogy ezen nem is gondolkoztam volna. De most mégis, elakarok szakadni a szüleimtől, karriert akarok építeni, meg akarok érte küzdeni. Csak így nehéz lesz, így hogy semmi se érdekel.

Lezuhanyoztam és megreggeliztem. Inkább nevezhetnénk ebédnek mivel dél-ben sikerült kikecmeregnem az ágyból. Mikor újra az órára néztem már fél kettő volt. Gyorsan felöltöztem és bepakoltam a sport táskámba a hip-hop felszerelést amely az egyik nike-cipőmből, egy crop top-ból és egy Chachi Gonzales tervezésű nadrágból állt. Beültem a kocsimba és 10- 15 perc alatt ott is voltam a tánc stúdióban. Átöltöztem és lepacsiztam Steven-el a tánctanárommal. Nem járok csoportos hip hop órákra, magán tanárom van. 
- Szóval holnap az USA? - kérdezte Steven.
- Igen. 2 hétig. - fogtam össze a hajam. - Vagy többre.
- Mi szükség erre? - kérdezte - Mármint ez az egész karrier választás - magyarázta - Tudod hogy a táncalapítványunk számít rád. Te vagy a legjobb táncosunk. Taníthatnál hip hop-ot. - vetette fel az ötletet.
- Imádom ezt csinálni. A tánc nekem több mint egy hobbi ezt te is tudod Steve. De nem táncolgathatok örökre itt. 
- Miért? 
- Sikeres akarok lenni. Ismert és..
- Milyen ismeretségről beszélsz? - mosolygott - egész Rio ismer téged. Márpedig Rio nem kis város. 
- Azt akarom hogy elismerjék azt amit csinálok. Hogy a világ tudja a nevem. Itt akár szóba jöhetne a tánc is. De azzal hogy egy Rio-i táncalapítvány tanárja lennék azzal nem tudnák nagyobb ismeretségeket kötni. 
-Akkor mi akarsz lenni Eli? 
- Nem tudom Steve. Ezért is fontos most nekem ez az út. Hogy feltaláljam magam hogy eligazítsam az érzéseimet. Tudod akarok valami fontosat csinálni az életben. Valami fontosat amit mindenki elismer. Nem akarok az életem további részében is ugyan úgy éni. Minden kedden, csütörtökön és vasárnap bejönni ide táncolni, csak hogy jól érezzem magam, minden héten eljárni jógázni vagy épp az edzőterembe. Olyan egyhangú az életem. Minden héten ugyan az, semmi változás.
- Eli tudod hogy én mindig is támogattalak. És ebben is foglak. De ha nem jön össze itt a táncalapítvány. Ügye tudod?
- Igen persze tudom, tudom. Még átgondolom.  De most gyere. Hozzunk össze azt a koreográfiát a lean on -ra.



A tánc óra után elmentem plázába beszerezni pár dolgot. A drogériában összefutottam valakivel.
- Héj Eli ! - szólt utánam valaki.
- Mike. Szia ! - adott egy puszit a számra.
- Dögösen nézel ki. Nem jössz át ma este ? - kérdezte egy kacsintás kíséretében.
- Öhm. Ma nem jó. Utazok holnap és ki kellene magamat pihenni. 2 hét múlva átmegyek ha úgy jó. - vontam meg a vállam.
- Nehéz lesz egy ilyen lányra eddig várni. - mosolygott kajánul - rendben. Akkor 2 hét múlva majd csörögj. - közel jött és adott egy hosszas csókot ami nem volt ellenemre. 

*másnap reggel*

Talán soha az életben nem keltem ilyen korán. Reggel 6. Amikor az ébresztőm csipogott. El se hiszem, hogy képes voltam kikelni az ágyból. A szüleimmel úton vagyunk a reptér fele hogy felszálljak a magánrepülőgépre amit béreltek nekem. Az út csendesen telt a rádióból a hírek szóltak.
- Apa nem lehetne zenére kapcsolni ? - kérdeztem.
- Eli tudod hogy apád mennyire szereti a híreket hallgatni - forgatta meg a szemét anya.
" Justin Bieber újabb drog balhéba keveredett.."- hallatszott a hírekben.
- Na lányom - szólalt meg apa - az ilyen srácoktól óvjon téged az Isten ! 
- Inkább az ilyen srácokat óvja meg tőlem az Isten. - nevettem.
- Ezt hogy érted Eli? - kérdezte anya. 
- Áh mindegy - mosolyogtam és meg is érkeztünk a reptérre.

Apa egyből a recepció felé vette az irányt és kérdezősködni kezdett.
 - Valaki elvezetne bennünket az Y180-as magángépre? 
- Persze uram máris - izgatottan kapkodott a nő, nem véletlenül. Édesapám eléggé jó kinézetű férfi. 
Oda vezetett minket a géphez majd nemsokkal később a pilóta is megjelent. Kezet fogott apámmal.
- Semmi baja nem eshet a lányomnak érti? - kezdte apa. - Pontosan hány óra lesz az út?
- Értettem uram. A legjobb pilótát választotta. - mosolygott - Ha minden rendben megy 15-16 óra lesz mire leszállunk Ohio-ban.  - közölte a pilóta.

Apa még pár dologról kikérdezte a férfit majd elköszöntem a szüleimtől és felszálltam a gépre.

----------------------
 A repülőn egyből bealudtam. Magány. Itt is rám talált. Egyedül utaztam ezen az óriási repülőn. Majd a felszállás után 8 órával az egyik sztyuárdesz jött elő egy kabinból. 
- Elnézést kisasszony - szólított le mire leszedtem a fejhallgatót - akadt egy kis problémánk. 
- Mondja csak.
- Beértünk az államokba és kaptunk egy kérést, hogy le kellene szállnunk New Orleansba. Ha nem lenne ellenére.
- Miért? 
- Egy tag-nak nem tud felszállni a repülője és minél hamarabb el kell jutnia Ohio-ba.
- Rendben. Leszállhatunk. Mennyi ideig leszünk New Orleansba? 
- Leszállunk és amint ez a tag felszáll egyből indulunk is. Akkor megyek s szólok a pilótának, hogy leszállunk, már itt vagyunk New Orleans felett.
- Rendben - majd vissza raktam a fejhallgatót. 
  
15-20 perccel később le is szálltunk. Annyira nem lelkesedtem az ötletért, hogy le kell szállni mivel csúszásba leszünk. Több időt kellesz töltenem ezen az átkozott gépen.de legalább felhívhattam Lorettát.

- Azt ne mond hogy már Ohio-ban vagy mert 4-re tudunk csak kimenni érted a reptérre! - mondta Loretta amint felvette.
- Nem. A helyzet az hogy szerintem késni fogok. Lekellet szállni New Orleans-ba valami retardált emberért akinek nem működik a gépe. 
- De menő. Lehet valami nagy sztár száll fel a gépedre. - sikítozott.
- Dehogy ! .- nevettem - Ezt miből gondolod ?
- Hát figyelj nem minden napi embernek van szüksége egy magánrepcsire.
- Jaj ne már én is magánrepcsivel járok és mégse vagyok sztár - nevettem. Ekkor feljött a tag a gépre aki miatt leszálltunk.
- Jó de te Elysandra Quinones vagy ! Az apádnak van egymillió cége és háza. Még Rio legnépszerűbb szállodája is a tiétek. 
- Jó de az más - nevettem - Amúgy most jött fel az az emberke a gépre. 
- Tényleg? - kérdezte izgatottan. - Na és ki az ? Melyik celeb !?
- Jaj Lori istenem ! - nevettem - nem tudom ki az. Nem néztem fel hogy ki jön csak érzékeltem hogy páran elmennek mellettem. 
- Érzékelted? - kérdezett vissza.
- Aj tudod ! Attól mert nem nézel oda a szemed sarkából érzékeled hogy valaki elment melletted.
- Akkor fordulj hátra és nézd meg ki az ! - biztatott.  
- Dehogy fordulok hátra ! - nevettem - De most megyek nemsokára felszáll a gép. 8 óra múlva tali. Szia. - köszöntem el majd leraktam. 

Amikor felszálltunk hallottam ahogyan mögöttem pár férfi beszélget.  Körülbelül 3-an. Valami olyasmit lehetett kiszedni a beszélgetésből hogy "Úgyse mered." a másik személytől meg ezt " Mi az hogy nem.. hiszen  én vagyok.. " Idegesített hogy be nem áll a szájuk ezért felraktam a fejhallgatót. Gondolkoztam dolgokon miközben zenét hallgattam és az ablakon át kémleltem az felhőket. Mit fogok csinálni a jövőben ? Mi van ha tényleg nem találok magamnak tökéletes karriert ? Legyek ott Rio-ban egy tánctanár ? Hiszen imádok táncolni. Lehet ez az a pálya amit választanom kellene ? 

 Gondolatmenetemet valaki megzavarta. Egy kéz fogta meg a vállam majd a fejemet a kéz irányába állítottam. Egy srác állt előttem. Bő szürke pulóvert viselt, párosítva egy ülepes fekete nadrággal és egy cowboy kalappal. 

- Hello ! - köszönt - nem lenne gond ha leülnék melléd ? - kérdezte Justin Bieber.