1.évad 2.epizód - Traveling Companion

Előző rész tartalmából: Elysandra Quinones a gazdag családból származó lány, elutazik az Egyesült Államokba, ámde az útját megzavarja hogy a gépe leszáll New Orleans-ban. Egy különleges ember száll fel mellé.

- Hello - köszönt - nem lenne gond ha leülnék melléd ? - kérdezte Justin Bieber. 

Nincs elég szék ezen a gépen? - gondoltam magamban. Tehát Lori-nak igaza volt. Tényleg egy ismert ember száll fel a gépemre. Amit nem értek. Miért is akar leülni mellém !?
- Dehogy - mosolyogtam rá majd helyet foglalt.
- Justin Bieber - nyújtotta a kezét.
- Elysandra Quinones. - fogtam meg a kezét.
- Köszönöm, hogy leszállt a géped. Tényleg. Ha nem tudtam volna eljutni a mai nap folyamán Ohio-ba sok ember csalódott lenne. Tehát az ők nevükben is köszönöm. - mosolygott továbbra is.
- Semmiség - vontam meg a vállam - szerintem úgyse lett volna más választásom.
- És honnan indultál el? - kérdezte még mindig mosolygósan.
- Rio-ból - Ohio-ba. 8 óra fárasztó út már mögöttem van. 
- Akkor ez a New Orleans-os leszállás amolyan félutas pihenő volt. - vakarta meg a tarkóját majd lekapta a kalapot - És ott Brazíliában mivel foglalkozol? 
- Öhm. Ezt hogy érted? 
- Tudod. Modell, színész, előadó, youtubos stb. Melyik dolog miatt lettél híres ? 
- Én híres ? - nevettem - Nem, nem foglalkozok semmivel. Miből gondoltad ?
- Egy 18 - 20. életévében járó fiatal lány aki mellesleg gyönyörű egy magán repülő géppel utazik egyedül, Brazíliából az USA-ba.  Gondoltam egy átlagos lány nem így közlekedne. Meg azért... csak a híres emberek nem jönnek lázba ha találkoznak egy másik sztárral.
- Ki mondta hogy nem vagyok lázban? - nevettem és elővettem a 14 éves Elysandra énemet - Jézus Istenem - döbbentem le - JUSTIN BIEBER LEÜLT MELLÉM ÉS BESZÉLGET VELEM ! - sikítoztam majd nevetésbe fulladtam.
- És még vicces is - nevetett Justin. - Na de komolyan. Mivel foglalkozol ott Rio-ban? - vette komolyra a szót.
- Mondom hogy semmivel. - magyaráztam - ezért is utazok valójában Ohio-ba. Hogy eldöntsem milyen pályát válasszak.
- Van valami hobbid? - kérdezte.
- Ez hogy jött? - kérdeztem vissza.
- Na válaszolj ! - szólított fel - Segíteni akarok ! 
- Hát jógázok és edzek is. Napi futás, tánc stb.
- Sportember. Ezek tesznek boldoggá nem? Akkor ilyen úton indulj el. Személyi edző például.
- Nem is tudom. Inkább csak azért csinálom ezeket a dolgokat, hogy egészséges és fitt maradjak. Nem mondhatnám hogy annyira szeretem..csak egyszerűen muszáj. Meg hát. Nem ilyen dolgokra gondoltam..személyi edző. Jézusom. - nevettem.
- Oké még csak 5 perce ismerlek nem adhatom így elsőre a legjobb tanácsokat - kacagott - és a tánc? 
- A tánc az más. - vettem egy mély lélegzetet - Imádom. De csak egy hobbi. Nem lehet megélni belőle.
- Dehogy nem ! Ha szereted csinálni akkor bármi lehetséges. Ez legyen előtted. 
- Oké tegyük fel hogy a táncból szeretnék karriert építeni. De mégis mit lehetne a táncból előhozni ami nem tánctanár ? 
- Rengeteg lehetőség van. Ott van például a háttértánc, vagy a táncos színészek, koreográfus stb.
- Igen. Van 12% hogy befusson az ember hip-hop táncosként. Nem érné meg. - vontam meg a vállam.
- Te tudod. De azért gondold át. A legjobb érzés amikor megküzdesz valamiért. De ha nem lenne gond most aludnák egyet. Pár óra múlva lesz egy fellépésem és..
- Rendben nyugodtan. - vágtam közbe majd vissza fordultam az ablak irányába. 

Remek beszélgetést folytattam Justin Bieberrel. Gondoltam végig nem túl lelkesen. Sose csíptem őt. Igaz most ez az első alkalom hogy találkozok vele de a véleményem továbbra se változott. Máris tanácsokat osztogat és okoskodik. Dicsekedik a fellépésével, és túl nagy az önbizalma. Még hogy egy átlagos lány mindig lázba jön hogy ha vele találkozik. Mekkora ego. De legalább megköszönte azt az egy óra késést amit okozott nekem. És most mögöttem alszik valahol. Talán nekem is ezt kellene tennem. Aludni egy jót. Kezemet a székem karfájára tettem és hagytam, hogy elnyomjon az álom. Amikor már úgy éreztem nincs vissza út, hogy ébren maradjak. Egyszer csak  súlyt éreztem meg a jobb kezemen ami a karfán volt. A szemem mintha kirobbant volna, nyitódott ki. Tekintetemet a kezemre szegeztem, amin egy másik, kitetovált kéz telepedett meg.  A kéz gazdájára ugrott a szemem. 
Justin legnagyobb meglepetésemre továbbra is mellettem ült, szeme csukva volt és lassan vette a levegőt. Arca formáját kezdtem el kémlelni miközben belülről valami megmagyarázhatatlan melegség töltött el. Gyorsan elvettem a kezem és ellentétes irányba fordítottam a fejem majd elaludtam.

* 3 óra múlva * 

Nyújtózkodva keltem fel a bőrülésben. Kezem a zsibbadt nyakamhoz tévedt majd ki masszíroztam. Mellettem lévő székre pillantottam. Sehol senki. Egy kő esett le a szívemről. Szóval csak álmodtam. Ez az egész Justin Bieberrel való beszélgetésem csak egy álom volt. Soha többet nem fogok utazás közben híreket hallgatni ha ilyen rémálmaim lesznek utána. Soha többet ! Megkönnyebbülve dőltem vissza a székre majd elkezdtem hálát adni Istennek amikor..
- Hát felkeltél - huppant mellém a székbe Justin.
- Oh remek -kezdtem flegmán.
- Valami gond van ? - kérdezte - Rosszul aludtál ? 
- Eléggé. - mormogtam - Még hány órát kell ülöm ezen a kibaszott gépen ? 
- Már kevesebb mint 5 óra. Kibírjuk. - mosolygott. - Valamin rágódtam..
- Na mond - vágtam rá szemrehányóan.
- Ohio-ba csak a karrier választás miatt mész vagy van más oka is ?  kérdezte.
- A legjobb barátnőm ott lakik és már egy éve nem láttam. Gondoltam meglátogatom és együtt választunk valami olyat ami érdekelne bennünket a későbbiekben. - magyaráztam.
- Értem. Hmm ma lesz egy kisebb koncertem Ohio-ban ha gondolod adok ingyen jegyet és eljöhetnél a barátnőddel. 
- Köszi de szerintem kihagynám. Van más programunk. - mosolyogtam.
- Valami azt súgja hogy nem nagyon csíped a zenémet. - tért rá a lényegre.
Valójában téged se csíplek - gondoltam magamban.
- A stílusomhoz közelebb áll a pörgősebb, durva számok mint az ilyen érzelgős cuccok. Már bocsi. - kacagtam.
- Akkor nem vagy az az érzelgős lány..
- Nem. Egyáltalán nem. - ráztam a fejem - Amolyan bulizós lány vagyok aki leszarja mások véleményét és más érzéseit.
- Totálisan az ellentétem vagy ! - nevetett Bieber.
- Na ne mond hogy nem szeretsz bulizni ! Azt nem hiszem el.
- Na jó. Ez talán közös. Én inkább próbálok más érzéseire hatni, másokat boldoggá tenni. 
- Nem én sose tudnák más érzéseivel foglalkozni. Csakis a családom és Loretta érdemli ezt meg.
- Akkor a pasik.. Mármint. Sose voltál még szerelmes ? - kérdezte.
- Ezt eltaláltad - mosolyogtam - Sose tudnák egy srácot szeretni. Egyszerűen nálam ez tabu.
- Oh pedig szerelmesnek lenni nagyszerű érzés. Szeretni és szeretve lenni. Mindent együtt csinálni, megbízni a másikban,  romantikázni..
- Fuj ! Nem ! Ez az egész nagyon távol áll tőlem. - nevettem - Romantikázás a kötöttség ... Borzalmas ! 
- De nem is hiszel ebben ? - kérdezte - Hogy egyszer szerelembe eshetsz?
- Abban sem hiszek hogy a párok szerelmesek lennének egymásnak. Az egész amit éreznek az csak vágy. Nem szerelem. - nevettem.
- Honnan tudod ha sose voltál még szerelmes ? 
- Keresztkérdésre nem számítottam - kacagtam - Csak tudom. Ha valaki szereti a másikat akkor egy x idő után nem hagyná el. De mégis elhagyja. Mert nem szerette. Csak a vágy amit érzet már nincs meg benne és kész.
- Érdekes felfogás Elysanda. Nagyon érdekes.


Ki gondolta volna, de Justin Bieberrel való beszélgetésem nem úgy alakult ahogy bármelyik rosszul megtervezett álmomban történt volna. Egy értékes embert leltem felfedezni személyiségében. Úgy éreztem, ebben a röpke pár órában, hogy valaki aki talán megért engem ebben az átkozott világban. Feldobta a fárasztó utazást az a tény, hogy nem egyedül szerencsétlenkedek egy gépen. Hogy volt kivel megismerkednem, hogy volt kivel beszélgetnem. Nem szerettem embereket megismerni. Elmesélni nekik az érzéseimet, a múltamat, a történetemet, hogy majd a végén kiderüljön hogy nem voltam neki szimpatikus. De ebben a helyzetben nem volt más választásom és nem bántam. 
A további 5 óra szinte elrepült Justin társaságában. Olyan érzéseim voltak az utolsó pár órában mint egy éjszakai kalandnál ; soha többet nem látom ezért ki kell élveznem. Muszáj kikérdeznem arról hogy milyen sztárnak lenni. Milyen ha az emberek oda vannak érted. Kikellet használom ezt az utolsó pár órát hogy élvezzem ezt a beszélgetést. Soha többet nem lesz még egy ilyen alkalmam. 
A kérdéseimre sorba megkapta a legmegfelelőbb választ, a lehető legőszintébben.

- Főnök - jött oda hozzánk Justin egyik testőre - Elnézést a zavarásért, de pár perc múlva leszáll a gép.
- Végre - sóhajtottam.
- Köszönöm Hugó hogy szóltál. - bólintott Justin majd a testőre vissza ment hátra.
És úgy is lett. Pár perc múlva leszálltunk a gépről.

- Tényleg nem tudsz eljönni a mai koncertre ? - kérdezte amikor a reptér fele mentünk be.
- Tényleg nem. - csóváltam a fejem. 
- És ameddig itt vagy te is és én is Ohio-ban nincs kedved össze futni ? 
- Aranyos vagy de nem. Nem ezért jöttem most ide. - nyitottam be az üvegajtón és bementünk.
- Akkor itt vége szakad a mi kis románcunknak - sóhajtott mire csak elnevettem magam - Most búcsúzásként megölelnélek de tudom.. nem vagy az az érzelgős típus. 
- Bizony - nevettem - Lent várnak már Lorettá-ék. Most megyek. Sok szerencsét a fellépéshez.
- Neked meg a karrier választáshoz. Szia Sandra.
- Hello. - köszöntem el. 

A mozgó lépcsőn lefelé eltöprengtem . Komolyan Sandrának hívott? Soha senki ezelőtt nem hívott Sandrának. 
A teremben sehol se láttam Lorettát, se egy Elysandra feliratú táblát. Kimentem a reptérről. Sose bírtam a tumultusokat így az utcán találtam magam. Épp tárcsázni akartam volna Lori számát amikor egy lány felém szaladt és csak az utolsó pillanatban vettem észre, amikor már szorosan ölelt hogy igen. Ő Loretta az egy éve nem látott barátnőm !